Életképes, vidéki, hazafias.

Egy férfi megismerkedik egy fiatal szépséggel. A nő teljesen leveszi a lábáról, és a férfi mindent megkérdőjelez, ami a feleségéhez köti. Az új nő mellett az övé unalmas, vidéki és csúnya is. Ám ahogy megszabadulna a kapcsolat emlékeitől, újra átérzi, miért szebb mégis, ami köztük van. Mert a szeretet köti össze őket és szépíti meg a másikat. (Szívlobbanás) Békák egy csoportja teljesen ki van akadva attól, hogy az emberek mennyire körülrajonganak egy követ, amit megfaragtak. Bosszút esküdnek, és tönkre akarják tenni a szobrot. (Műalkotás) Egy félig magyar, félig török fiatalember belebolondul egy férjes asszonyba. Megszökteti, és Magyarországon kezdenek új életet. A férfi mindent megtesz, hogy a nő boldog legyen. A város legszebb virágoskertjét is felépíti neki. Ám rá kell jönnie, hogy aki egyszer csalt, csalni fog másodjára is. (Ali rózsás kertje) Egy csapat magyar verődik össze a törökök rabláncán. Már most fáj a szívük az ország elhagyása miatt, és a rabsors miatt. (A rabok)

Van az a játék, amikor valaki mond valamit, és a másiknak rá kell vágnia, ami arról az eszébe jut. Nagyon valószínűleg tartom, hogy ha azt mondom Gárdonyi Géza, mindenki nagyon hasonló dolgokat mondana. Top3 lenne az Egri csillagok, Eger, Vicuska és Gergely. (Én nagy valószínűséggel Egert mondanék, különben.)

Nincs is ezzel semmi baj, már iskolásként beleverik az alábbi egyenletet az ember fejébe: Gárdonyi Géza = Egri csillagok. A gond csak az, hogy ezzel a szemzővel kimaradunk egy színes munkásság megannyi más részéből. Gárdonyi messze nem egykötetes szerző volt, több más sikeres és szeretett regény is fűződik a nevéhez – nem mellesleg filmesítették is őket, nem csak az Egri csillagokat.

De a regényeken túl novellista is volt. Az író fia és a kiadója ugyan igyekeztek rendezni ilyen téren is a hagyatékot Gárdonyi halála után, de vannak hiányosságok. A Szívlobbanás arra vállalkozott, hogy nyomtatásban megjelent, de az összes művek kötetei közül kimaradt cikkekből, novellákból és elbeszélésekből adjon közre egy csokorral.

Három fő fejezet található a kötetben: az érett szerző rövid története és cikkei, valamint a korai zsengék közül pár darab. Mindegyikben van olyasmi, ami miatt érdemes figyelni rá.

Ami a cikkeiben számomra a legnagyobb hatást tette, mennyire kitűnik a sorokból a szépíró. Nincs tudományos, száraz hangneme. Mesélős, szenvedélyes, és közelebb áll egy novellához, mint egy klasszikus újságcikkhez. Ezt szerettem is benne, mert érzem, hogy mennyire meg tudott ezzel szólítani.

Témában visszatérő elem a hazafiság. A beválogatott cikkek is mind arról szólnak, hogy a magyarságnak milyen kincsei és öröksége van, milyen gazdasága a kultúrában, amit nem szabadna veszni hagyni. Bemutatja ezt a zenében, a cimbalom dicséretében, vagy éppen a német-magyar fordítások kapcsán.

Érett és korai novelláit is áthatja ez a nemzeti hevület. A koraiak talán túlzottan is lángolóak, szenvedélyesek, és az üzenet elnyomja a történetet. Már szinte pátoszuk van. Mint amikor a haldokló Árpád vezér szájába adja, mi lesz a magyarok sorsa. Később már ennél rafináltabb, és például egy népi babonát/tündérmesét fordít ki arra a tanulságra, hogy tele van az ország természeti kincsekkel, amelyeket becsülhetnénk és feltárhatnánk.

A népi élet krónikása volt, és nem egyszer a nép nyelvjárását is megragadja, nem csak a történeteit. Ezt az egykor nyelvtörténetet hallgató énem értékelte is, ha különben nem nagyon szeretem, amikor köznyelv helyett tájszólást kell olvasnom.

Szomorú lenne, ha veszni hagynánk az életmű ezen fejezeteit, hiszen ezek is értékesek.

Gárdonyi: Szívlobbanás - Mint szépirodalom: 80% erős a hazafias érzelem benne, de jó mesélő és világépítő is.

Szubjektíven: 75% látszott az írói fejlődés íve, megragadta a vidéki életet. Le tudott kötni.