Politikai játszmás, mágikus, hatalomért küzdő.

Owen szerencsésen beilleszkedett a királyi udvarba. A Forrás kegyeltje, egyben képzett lovag is lett 17 éves korára. Igaz, a képessége más, mint amit a világ és a király gondol. Ők még mindig abban a hitben vannak, Owen a jövőről kap látomásokat. Valójában a Forrás gyakran megmondja neki, ki mond igazat, és ha koncentrál, meglátja bárkinek és bárminek a gyenge pontját. Szükség is lesz a képességére, hiszen megint háború fenyeget. Felbukkan egy fiatalember, aki azt állítja, ő az elveszett Eyric herceg, akit nem sikerült meggyilkolni gyermekként, és most kéri vissza a trónját. Háborúba kell menni, és szövetségeket kell kovácsolni. Ki mond igazat? És mi történik, ha a hatalmi játszmák része egy olyan elrendezett esküvő, mely elválasztja egymástól Owent és Evie-t, akik legjobb barátból szerelmesek lettek? Mennyi kell, hogy Severn király azzá váljon, aminek tartják: szörnyeteggé?

Nem sűrűn akad alternatív történelmi regény a kezembe. Card Fáklya-sorozata, és volt egy olyan Lady Jane is, amiben emberek képesek voltak állattá alakulni, és Tudor Edward nem halt meg gyerekként. Ha már Tudor-kor. Ez a regény is abba a világba visz, csak alternatív vonalon és egy kis mágiával fűszerezve.

Pontosabban, egy olyan világot mutat be, ahol nem emelkedett fel a Tudor-ház. Hiszen Richard, aki itt Severn, megnyerte a csatáját, nem kellett koronáját kínálnia egy lóért. Király lett, aki túszul tartja a testvérei gyerekeit, de a bátyja fiait elvesztette. Nem ő volt a gyilkos merénylő, bár mindenki annak tartja.

Egy sorozat második kötete, de annyira messze vagyunk időben is az első résztől, hogy akár itt is bele lehet kapcsolódni. A kevés múltbeli utalás miatt, meg az élvezet kedvéért érdemes az első részt is elolvasni, de akár itt is bele lehet kapcsolódni.

Ötletes, teljesen megvett, ahogy Wheeler elképzelte az alternatív történelmet. Igaz, hogy fantasy környezetbe helyezte és ebben a világban mágia is létezik, de teljesen felismerhetőek a történelmi fordulatok és személyek. (Aki képben van a Tudor-korral és a Rózsák háborújával, tényleg könnyen be tud kapcsolódni, plusz, folyamatosan szórakozhat azon, mennyire forgatja át ide az eseményeket Wheeler.) Még az is összejön neki, hogy a Tudor-kor egy részének történeteit ide hozza, felismerhetően, annak ellenére, hogy más az alaphelyzet, hiszen más ül a trónon. Vagyis, Eyric szála – az egyik kedvencem a regényben, és valami kis elégtétel is, mert konkrétan sajnáltam azt a fiút, akit Henrik elveszejtett. Itt sem jut neki happy end, de elindul valami a történetéből és a nagyobb kép szerint van még remény.

Anglia. Mágia. Kinek mi ugrik be? Nekem Arthur, Merlin – az egyik kedvenc mitológiám az övék, így nagyon feldobott, hogy ezt is behozza a szerző. Nem véletlenül hívták a valóságban is az első Tudor örököst Arthurnak. Akkor nagyon élt az a hit, amit itt is bedob a szerző. A legendás király visszatér majd – csak itt Arthur helyett Andrew a neve. Azt már most imádom, amit ezen a vonalon betett a szerző, pedig a 3. kötetben lesz kibontva.

De vissza a jelen eseményeire! A keret, a fantasy és alternatív történelem remekül működik. Owen már nem gyerek, éles eszű fiatalember, akit nagyon megkedveltem. A döntései, a logikája, a képességei – remek regényhős, akinek még a belső vívódásai is lekötöttek. Plusz, jár a szerzőnek azért is egy pacsi, mert nem közhelyesen írta a szerelmi szálat. Pedig úgy tűnt, a tipikus történet ismétlődik. Wheeler képes behúzni egy gyomrost, és meglepni.

Széles érzelmi skálán játszik, mert nem enged olyan egyszerűen gondolkodni a szereplőkről, hogy jók vagy rosszak. Talán csak Evie és Owen ilyen jók, de mindenki más sokszínűbb és izgalmasabb. A hősök meg jók úgy, hogy ennyire jók.

Az első rész nem fogott meg ennyire, de ez most nagyon elkapott. Hol is a 3. rész?

Wheeler: A tolvaj lánya – Mint fantasy: 85% ötletes világ, nagyon szerethető karakterek kalandjain keresztül.

Szubjektíven: 95% imádtam, ahogy fantasy világba keveredett egy alternatív történelem!