Űrlényes, szerelmes, múltat felderítő.

Evie úgy nőtt fel, hogy távol kellett tartania magát a Földön maradt luxenektől. Az űrlények elleni háborúban veszett oda az édesapja is, és az anyja féltette az egyedül megmaradt lányát. A 17 éves kamasz egy barátja unszolására mégis velük tart egy buliba, egy olyan bárba, amely arról ismert, hogy több benne a luxen, mint az ember. Evie alig teszi be a lábát, máris észrevesz egy nagyon jóképű srácot, aki őt nézi. Kiderül, ő Luc, aki szinte legendának számít a helyen. A fiú állítja magáról, hogy nem luxen, és olyan kijelentéseket tesz, melyek felkeltik Evie kíváncsiságát. Milyen egyezséget kötött és kivel, amiért nem lehet Evie közelében? Evie visszamegy a bárba, és válaszokat akar. Így hamarosan belecsöppen egy olyan világba, mely a világ nagyja elől rejtve maradt. Ahol újabb veszély közeleg, és amelyben a kevés megmaradt origin is szerepet játszik. Evie nem is sejti, hogy milyen rég szerepe van a történtekben.

Minden zsánerben megvannak a nagy univerzumépítők – hiába, a Marvel univerzum uralkodása óta mindenki arra törekszik, hogy neki is legyen egy sajátja. A YA világból Cassandra Clare, akit emlegetni szoktam, talán, mert az Árnyvadászok világa és szereplői szimpatikusak a számomra.

De Jennifer L. Armentrout is nagyon tudatosan és széleskörűen építi a maga univerzumát, amelyben a luxenek kapnak kiemelt szerepet. Nem tudod, mik azok? Akkor sajnos sok mindent kell pótolnod, mert ha nem is egymásra épülnek a különböző sorozatok, az alapvetések közösek. Az alapsorozat már két verzióban is létezik, hiszen a szerző megírta a női és a férfi hős szemszögéből is. (Jó pár kötet mindkettő.) Mivel a luxenek hármasikerek, jöhetett egy másik iker sztorija is. Az univerzum rosszfiúi az arumok, egy más sorozatban olyan hőse is van már a szerzőnek. Most pedig egy origin is érkezett.

Ebben a kötetben is elmondja az alapokat, nagyon röviden Armentrout, hogy aki most ismerkedne a világgal, legalább az alap dolgokkal tisztában legyen. De minden korábban történt esemény ennek a történetnek is a múltja. A legnépszerűbb karakter, Daemon Black ebben is feltűnik. Nagyon érzem is, hogy mennyire működik a rajongók kiszolgálása. Mi másért kellene most is Daemon jelenléte?

A regény alapja is olyan, ami tökéletesen illeszkedik a világba. A férfi hős, Luc, a címbeli legsötétebb csillag. Vagyis, a saját fajában a legkiemelkedőbb példány. A legszebb, a legerősebb, a legjobb. Pokoli jól néz ki, teljes szívvel szeret, erős, nem lehet róla nagy jelzők nélkül beszélni. Tipikus Armentrout álompasi, egy vágyalak. Ezzel szemben a női hős a szomszéd lány átlag karaktere, akit azért kellene szeretni, mert átlagos. Bárki lehetne. Értitek, hogy megmaradjon a lányregényes álom, hogy a legjobb pasit is bezsákolhatja miss Átlagos. Evie még képes is magát úgy jellemezni, hogy ő a 3Á: átlagos arc, test és élet megtestesítője. Fel is húztam magam azon, ez mennyire hiteltelen. Ok, gyerekkorukból van egy komoly barátságuk. De nehogy már egy 11-13 éves korban létrejött barátság legyen egy nagy szerelem alapja! Az egyik legidegesítőbb klisé, amikor a pár évekre szétválik, más emberek lesznek, és mégis ugyanolyan hévvel szeretik egymást tovább. Hol? Legfeljebb a nyálregényekben és az ifjúsági szerelmes sztorikban.

A történet ráadásul nagyon lassan indul el. A szereplőket alapozza a szerző, és a kettejük közti viszonyra koncentrál. A regény második felére azért elindulnak az események is, és a következő rész alapozása is megtörténik, de arra nekem már késő volt. Evie nagyon az agyamra ment az átlagosság erőltetésével, Luc meg túlzottan tökéletes. Az, hogy a regény teljes első fele szerelmi történet, nem simán, hanem nagyon zavart.

Talán ez a szerző legnépszerűbb világa, de az is biztos, hogy nekem nem ez a kedvencem.

Armentrout: A legsötétebb csillag - Mint YA sci-fi: 50% lassú kezdés, az írónő zsánerébe illeszkedő karakterek és sztori.

Szubjektíven: 45% túl ismerős a helyzet, és nagyon sokáig tartott, mire beindultak a történet.