Jövőbeli, problémás, hősi, világvégés, harcos.

Ha menekült vagy, és végre megkapod a kedvezményes lakást, azzal együtt jár, hogy aláírod, használod a betett műszaki eszközöket. Akkor is, ha így drágább a szolgáltatás. Ha egy üzemi gond miatt kenyeret sem tudsz sütni hetekig. Hősnőnk azonban úgy dönt, megszereli a gépeket. (Engedélyezetlen kenyér) Amerikai Sas, a hős, aki rendet tart a bolygón. Amikor azonban úgy dönt, a rasszizmus ellen száll harcba, gyorsan magára marad. Milliárdos barátja, Bruce és szerelme, Lois sem tud hatni rá vagy vele tartani. (Mintaszerű kisebbség) Egy rákban haldokló nő férje egy netes gyászcsoportban talál vigaszt. Hamarosan azonban a biztosítókra dühös emberek terrormerényletekkel adnak hangot panaszaiknak. (Radikálisok) Világunk összeomlott, de egy előrelátó bróker még időben berendezett egy bunkert és meghívta a kiszemelt ismerőseit. Szigorú szabályokat kell betartani, de lassan elszabadulnak az indulatok, és nem működik a bezártság sem. (A Vörös Halál Álarca)

Hogyan kell szórakoztatva a ma problémáiról beszélni? Akár köntösbe bújtatni a fajsúlyos mondanivalót? Doctorow most négy példát is mutat erre, hiszen olyan témákat veséz ki e kötetében, mint a menekült-kérdés, a rasszizmus, a biztosítók eljárásai és a politikai vezetők korrupciója és alkalmatlansága. Ugye, mennyivel nyersebben hat, ha leveszem a cselekmények körítését?

Mindegyik történet tartalmaz valami olyan elemet, ami eltereli arról a figyelmet, milyen komoly problémáról akar elgondolkoztatni. Ezt leginkább a Mintaszerű kisebbség történetéből tudom megvilágítani. Első ránézésre ez csak egy szuperhős történet. Ugyan a hőst Amerikai Sasnak hívják benne, de szerintem mindenkinek nyilvánvaló, hogy ő Superman. (Gondolom, a DC alaposan levédte, hogy ne születhessenek ilyen történetek a nevével, így maradt Sas.) Doctorow nem spórolt a keresztnevekkel: Sas alteregója Clark, milliárdos igazságosztó haverja Bruce, a szerelme Lois. Nyilvánvaló az egyezés. Vannak jelenetek a nagy tetteiből, ahogy szerették az emberek. Ám, nagyon is mai probléma, amikor egy rendőri visszaélés miatt kiáll a sértett fekete mellett. Ahogy erre reagál a nyilvánosság… Miközben azon izgulunk, mit tesz Sas, igazából az a kérdés, miért nem lehet hatékonyan fellépni a rasszizmus és visszaélések ellen.

Nagyon sötét képet fest a szerző, minden történetében. Még olyankor is, amikor valamiféle happy end is megvalósul. Nem véletlenül a modern társadalmak összeomlásával járó világvége van a zárlatban – ez a világ már pusztulásra ítéltetett. Vannak a szövegben nagyon éles képek is, amelyek beleégtek az agyamba. Pl. amikor az országokat, államokat hajókhoz hasonlítja. Ha tolvaj és narcisztikus a kormányos, a hajó el fog süllyedni.

Néhol nyíltabban, máshol burkoltabban, de ebből a könyvből üvölt, hogy igazságtalan és romlott világ a miénk.

Mégis, mindezek ellenére nem depresszív a hangneme és van szórakoztató értéke a történeteknek. Van benne humor, és vannak olyan szereplők, akikkel együtt lehet érezni. Akik között nem olyan is van, aki legalább próbálkozik, és nem adja fel. Ha nem is érnek célt, valamit elindítanak.

Szerettem az ötleteit, ahogy felépítette a szerző a történeteket. Mindegyik novellában erőteljes világképet fest, amiben elhelyez egy nem túl összetett, de jellegzetes karaktert. Pörgeti az eseményeket, egy percre sem unalmas. Talán elsősorban világépítő jellegű, de annyira megtámogatja a cselekménnyel, hogy könnyen olvasható és érdekes marad végig. Határozottan szimpatikus megoldás volt.

Black Mirror rajongóként kifejezetten élveztem Doctorow vízióit, miközben borzaszt is.

Doctorow: Radikálisok - Mint disztópia: 95% a jelenünk izgalmas továbbgondolása, szórakoztatóan és tartalmasan.

Szubjektíven: 90% szórakoztatott, miközben az agyam is munkára késztette. Szinte imádtam.