Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Idézzünk!

2020. július 01. - BBerni86

Tudod a halál nem az élet vége. A tested egy zár, a halál a kulcs. A kulcs elfordul… és szabad vagy, hogy bárhol lehess. Mindenhol. Két helyen egyszerre, vagy sehol. Benn az univerzum háttérzajában. (Hill: Kulcs a zárját 3.)

 

Az emberek nem akarnak mélységet, drágicám. Ha választhatnának egy óceán és egy pocsolya között, egyenesen a pocsolyába vetnék magukat. (Robb: Halhatatlan a halálban)

 

Időbe telt, mire tudatosult bennem, hogy a könyvek nem mindig erősítik a köteléket. Van, hogy eloldanak egymástól. Bár sokszor lerombolják a falakat, előfordul az is, hogy falakat emelnek. A könyvek megsebeznek, összetörnek és megölnek, többször, mint gondolnánk. A könyv csalóka napfény. (Musso: Az írók titkos élete)

 

Még a mozdulatlanság is jobb, mint mások akarata szerint hajlongani. (Motayne: Nocturna)

 

- Apa imádta, hogy az orgona csak kemény tél után virágzik.
Caroline felém nyúlt, és finoman kisimította a hajamat a szememből. Vajon hányszor csinálta ezt az anyám?
– Csodálatos, hogy a sok szépség ennyi nehézség után lát napvilágot, nem gondolod? (Hall Kelly: Orgonalányok)

 

– Mi lett a képeddel?
– Borotválkozás?
Felvonta az egyik szépen ívelt szemöldökét.
– Mivel? Medvével? (Johnston: Az áruló isten)

 

Minden új regény ugrás az ismeretlenbe. (Musso: Az írók titkos élete)

 

Önmagát talán egyedül úgy tudja legyőzni az ember, ha egy kicsit mássá válik. (Liss: Hatalomátvétel)

 

Ismerem a különbséget a kényszeríthetnélek és a kényszerítelek között. Ez a különbség a jó és a rossz ember között. A sötétség és a világos között. (Motayne: Nocturna)

 

Túl sok a világban a sötétség. Élveznünk kell minden pillanatot, ami kicsit is ragyogóbb lehet a többinél. Túl gyorsan elmúlnak. (Johnston: Az áruló isten)

 

Ne add fel a háborút csak azért, mert csatákat vesztesz, Alizajd. (Chakraborty: Rézkirályság)

 

Az emberek nem azért gyilkolnak, mert őrültek. Hanem mert okuk van rá. És nekünk volt. (Cserháti: A Sellő titka)

 

A bolygónk csatatérré változott, a nagy része tűzfészek, az emberek tomboló háborodottakat választanak meg, és bambán bámulják a közösségi oldalakat. A világ alapjaiban recseg-ropog (Musso: Az írók titkos élete)

 

Tudod, ki vagyok, Debs… Szamuráj, nem kamuráj. (Remender: Tokió szelleme)

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr1715809340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása