Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Carter: Egy gonosz elme

Robert Hunter 6.

2020. augusztus 12. - BBerni86

Játszmás, múlt bűneivel szembenéző, nyomozós.

Robert Hunter nagyon hosszú ideje először nyaralna, már készül ki a reptérre. Ám az utolsó pillanatban hívás érkezik: egy lehetséges gyilkosra bukkantak, és amit ki tudtak belőle húzni, az Hunter neve volt. A helyszínre utazik, ahol a vádlottban egykori egyetemi szobatársát ismeri fel: Lucien már alig várja, hogy megkezdődjön 8_12egy_gonosz_elme.jpgkettejük játszmája. Hunter hamarosan azzal szembesül, hogy a férfi már 25 éve rabolja el és kínozza meg az embereket, egyfajta pszichés kísérlet keretében. Az őrületet fokozza, hogy Lucien azt is képes Robert szemébe mondani, hogy ő a felelős élete tragédiájáért. Robert 20 éve készül a bosszúra, de Lucien újabb és újabb adut tart a kezében: most is fogságban tart egy áldozatot, akit még meg lehetne menteni. Mi a fontosabb: megmenteni egy ártatlant, vagy a bosszú?

Nagyon szeretem Chris Carter sorozatát. Izgalmas, ötletes, borzongató. Pont annyira véres és brutális, hogy még popcorn véres thriller legyen. Mert, ha komolyan belegondolok, bele kellene borzadnom, milyen gyilkosokat mutat be a szerző és milyen kegyetlen tetteket visznek végbe. De szórakoztatóan és izgalmasan van tálalva, így megvan a magam sötét kis öröme. Ez alól ez a kötet sem kivétel.

Talán már írtam is, hogy Hunter mennyire tragikus figura. Miközben zseniális nyomozó, tele van jó tulajdonságokkal és képességekkel, jó pasi is. Ennek ellenére tragikus aura lengi körül, és nagyon magányos életet él. Sok szempontból nyomorultabb, mint egy skandináv krimi hőse, pedig nekik sem kell a szomszédba menni a világfájdalomért és nyomorúságért. Annyira tudtam sajnálni eddig is, és mindig drukkoltam neki, hogy legyen boldogabb élete. Közben nem is értettem, hogy miért ennyire bús az élete – eddig nem tudtam olyan tragédiáról a múltjában, ami ezt indokolta volna.

Ez a kötet azonban nem csak Lucien története, Hunter múltja is. A sorsuk összefonódik, és most pontosan megtudhatjuk, hogy lett Hunter a munka megszállottja, magányos harcos minden bűn ellenében. Nem annak indult – lehetett volna olyan az élete, amit kívántam neki. Szerető és szép feleség, gyerekek, szakmai sikerek. Csak éppen, Lucien. Nem fogom elmesélni, mi történt, olvassátok el! Annyival beérem, hogy végre minden értelmet nyer Hunter jellemében és jelenében is, és még inkább összetörte a szívem, mi jutott neki.

Már Hunter múltja miatt is érdemes volt elolvasni, de mellette még ott van Lucien története is. A regény több idősíkon játszódik, és azzal is haladunk párhuzamosan, hogyan lett bestiális sorozatgyilkos a férfiból. Borzongató, sötét történet az, érdekes kiugrásokkal. Ahogy ez nem csak arról szólt, hogy gyilkoljon, hanem a gyilkos elmének a tanulmányozása is.

Ehhez pedig hozzájön a most megmentendő áldozat segítése, Hunter és Lucien feszült játszmája, ami az utolsó lapig tart. Mindig is bírtam az olyan regényeket, amikor két, a maga módján zseniális elme kerül egymással szembe, és megbirkóznak. Clarice és Hannibal, a Kim Stone sorozatnak is van egy ilyen kötete, de mondhatnám a Törést is, bár az film, nem regény. Most is nagyon lekötött a két férfi közti dinamika és egyre gyilkosabb játszma.

A krimi egyszerre volt cselekményközpontú és karakterépítő. Olyan szempontból filler, hogy Hunter előtörténetét is felfedi, nem a társával való nyomozás van a középpontjában, de így is remekül működik. Nagyon kellettek ezek a történetek Hunter jobb megértéséhez, ha nagyon tragikus is a múltja e fejezete. Amit azonban ki akartam emelni, hogy Carter sikeresen írt egy pörgős, fordulatos krimit, és adott a főszereplőjének új dimenziót is a személyiségében. Jobban értem, de jobban sajnálom is.

Még ugyan nem láttam, hogy jönne magyarul a 7. kötet, de biztosan el fogom olvasni azt is. Eddig 6 részből 6 tetszett!

 

Carter: Egy gonosz elme – Mint krimi: 100% fordulatos és izgalmas, tempós pszichés játszma bűnügyekkel olvastatva.

Szubjektíven: 95% Robertet már annyira sajnálom, hogy az szívszakasztó. Elszomorított…

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr9016135668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása