Ünneplő, merénylőt megállító, szuperhősös.

40 éve szabadult el a Fekete Lap vírus. Az emberiség sorsa megváltozott: akire hat a vírus, megváltozik. Egyes ászok lesznek, olyan emberek, akik szuper képességekkel rendelkeznek. Mások testükben változnak, állatiasabbak és a társadalom szélére kerülnek, ők a jokerek. Ám minden évben, az évfordulón hatalmas bulit tartanak. Az idei évforduló azonban más, mint a többi. Egy gonosztevő ezt a napot használja fel, hogy minden ellenségével leszámolhasson. A legnagyobb hősök ellen küldi a bérgyilkosait, hogy senki ne akadályozhassa meg a terveit. Balszerencséjére azonban vannak páran, akik időben feleszmélnek, és az útjába állnak. Lehet, hogy egy emberségére ráébredt bérgyilkos, egy tolvajlány és az ősellensége olyan szálakat indítanak be, melyek más irányba terelik a Fekete Lap napján történteket.

Amit érdemes az elején elmesélni: a Wild Cards történetek nem egy-egy írónak a munkái. Írócsoportok dolgoznak össze, hogy egy-egy kötet létrejöjjön. Több évtizede készülnek a részek, ez az egyik korábbi kötet – eredetileg 1987-ben jelent meg, magyarul viszont most kezdtek csak megjelenni, hogy készül a tévésorozat belőle és a szerkesztői és írói feladatokat is ellátó George R. R. Martin a Trónok harcával az írói panteonba költözött.

Amit másodszor fontos kiemelni: alapvetően úgy vannak megírva, hogy bármikor be lehessen kapcsolódni, és mindenki értse, mi történik és kikkel. Ezért lehetséges az, hogy a Libri két sorozatot is futtat a Wild Cards könyvekből. Az egyik vonalat képviseli ez a sorozat, ha úgy tetszik a múlt, az első generáció ászainak története. A másik sorozatba pedig már az ő leszármazattaik és az új kor hősei kapnak helyet. De ami ennél fontosabb, a világ és a karakterek megértésének fontos elemei minden részben, ebben is rögzítve vannak. Az első részben pl. hosszasan ismerkedtünk Rakéta Kölyökkel. De most elmondják a történetet – nem olyan részletesen, nagyon leegyszerűsítve, de az kitűnik belőle, hogy miért ünneplik a Fekete Lap napját, és mi ez az ünnep.

A rész története mondhatni klasszikus szuperhős történet. Van egy főgonosz, az Asztronómus, aki erre a napra időzíti a terveit. Vannak az ászok, akik majd keresztbe tesznek neki. Mivel regény, belefér, hogy több szálon induljanak az események, látszólag összefüggések nélkül, de a végére minden a helyére kerül és a nagyon más történetszálak is megkapják az összekötéseket, hogy minden egy nagy történet része lehessen.

Mivel a szerzők a hősöket osztották el egymás közt, így nagyon sok hang fér meg egymás mellett. A hősök adják át a fókuszt egymásnak, így a sok nézőpontból áll majd össze az egész. Nagyon sokféle karakter és képesség kerül benne elő, a sokszínűség miatt bőven van választék, hogy olyat találjunk, akivel szimpatizálhatunk. A végén egy szedet tartalmazza is, melyik hős melyik szerzőnek a munkája. (Nekem különben nem Martin alkotta karakterek voltak a legszimpatikusabbak.)

Az mindenképpen kiemelendő, mennyire jól összeáll az egész. Ha nem tudjuk az előzményeket, hogy mennyire sokkezes a megalkotása, nem tűnne fel.

Fordulatos, és változatos is. Vannak olyan képességek, amelyek eredetiek és ötletesek ebben a történetben. Mások nem ennyire újak, de a karakterek nem simán fekete-fehérek. A képességek ellenére csak emberek, hibáznak vagy éppen vezekelnek, és a végére akár a főgonoszt is meg lehet sajnálni a teljes története ismeretében. Ha zsánerbe akarom sorolni, az urban fantasy mellett kötök ki, de sok más stílus is színesíti. Tolvaj történettől kezdve krimin át romantikáig van itt minden. Igaz, a romantika kapcsán megjegyzem, hogy az is megkapja azt a plusz helyi színt, ami a sorozat sajátja. Nem egy nyálas, csepegő sztori. Nagyon nem.

Várom már a tévésorozatot is, de díjaznám azt is, ha szép sorban jönnének a regények is.

Martin (szerk.): A Fekete Lap napja - Mint urban fantasy: 85% fordulatos cselekmény, gondosan felépített világ, kalandos sztori.

Szubjektíven: 75% lett egy-két kedvenc szereplőm, szeretem a világát, jó a nyelvezete.