Szerelembe eső, hazáért küzdő, kosztümös.

Serena MacGregor még kislány volt, amikor végig kellett néznie az angol katonák mit tesznek a családjával, az anyjával, mindössze azért, mert skótok. A lány heves angolgyűlöletben nő fel és a környék vadmacskájaként tartják számon a különben szépséges teremtést. Serena bátyja Angliában dolgozik azon, hogy Károly herceg a trónra ülhessen. Ebben egy angol gróf, Brigham is segíti, akivel együtt jártak Franciaországban is szövetségeseket toborozni. Mikor már látszik, hogy csak háborúval érhetnek célt, Colin és Brigham Skóciába utaznak fegyverbe szólítani az embereket. Serena az angollal ugyanolyan ellenséges, mint minden angollal. A fiatalembert mégis megbabonázza a lány szépsége és vadsága. Elhatározza, hogy meghódítja – csak azzal nem számol, hogy közben ő maga is milyen szerelmes lesz.

Érdekes ötlet volt ilyen formában megírni ezt a történetet Nora Roberts részéről. A MacGregor családnak egy egész sorozatot szentelt, de az napjainkban játszódik. Modern szerelmes regények – erre kap egy kosztümös romantikus előzményt, ami a jelen szereplők előtt pár száz évvel játszódik? Furcsa. Pláne, hogy a MacGregor család már itt is igen népes, sok gyerekkel. Volt is egy olyan sanda gyanúm, hogy ebből is hosszú sorozatot lehetne írni, de egyelőre más kötetet még nem láttam a család korai éveiből.

Pedig a családok ábrázolása, amiben a szerző nagyon jó. Itt van két fiú és két lány, meg a szüleik. Végig érezni köztük a kötődést, ahogy családként együtt működnek. Mindegyikük más karakter, legfeljebb a szülőkből lehet észrevenni azt, melyik gyerek mit örökölt. Serena vadóc és forrófejű, mint az anyja. A húga olyan úri hölgy, mint az anyjuk. A fiúk kicsit jobban háttérben vannak, de ez leginkább Serena története. De azok voltak a kedvenc részeim, ahol mindenkinek megvolt a maga szerepe az eseményekben. Pl. amikor kitör a háború, és mindenki elfoglalja a maga helyét.

Sok kosztümös történelmi romantikus regényhez hasonlóan a történelem itt is csak a hátteret adja. A két fiatalember – Colin és Brigham – végigküzdi a háborút, de egy csatát sem követünk le velük. Sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy Colin aggódik a terhes feleségéért. Hogy Brigham miért kénytelen majd a családjával kivándorolni. Egyes döntéseik indokát megadja, de nem több. Sajnáltam is, mert az azért érdekes, miért akartak uralkodót cserélni, hogy reagáltak a többi uralkodói udvarban – a franciákat sokat emlegetik, de ott is mire kerül a hangsúly? Hogy Brigham micsoda csábító volt Versailles udvarában…

Milyen Serena és Brigham története? Pont olyan, mint a többi hasonló regényben. Kezdetektől nyilvánvaló, hogy mi lesz a vége. Még csak rendes konfliktus sincs, ami a páros útjába állna. Serena magához a férfihoz kezdetektől vonzódott, és az egyetlen kifogása ellene a származása volt. Elég sokáig tartott beismerni magának, hogy nem általánosíthat ennyire. De megteszi, és innentől kezdve jön a happy end,

Még az is kiszámított, milyen tragédia történik a családban. Mert lesz, aki nem éli meg a végét. De olyan személy hal meg, akinek a legkevésbé fáj az elvesztése. Akinek már öröksége is volt, és nem olyan, aki előtt még ott volt az egész élete.

A karaktereket lehet kedvelni, itt igazán még negatív szereplők sincsenek. A másik oldalt, a jelenlegi angol király embereit meg sem ismerjük. Arctalanok, akik ellen háborúba mennek. Ha belegondolok, egy olyan szereplő volt, aki azért negatív. A katonatiszt, aki zaklatta Serena családját. Az ő sorsát azonban elrendezik még a regény alatt.

A stílusa különben olvastatja – könnyen fogyasztható, szenvedélyes kis limonádé. Nem fáj olvasni, de mély nyomokat sem hagy maga után. Azért a szerzőtől még mindig jobban szeretem a krimis történeteket…

Roberts: Királyt Skóciának - Mint romantikus: 65% szenvedélyes, pörgő történet, egy egymásnak teremtett párossal.

Szubjektíven: 55% amíg vitatkoztak, még szórakoztatott. Kár, hogy a történelem csak háttér.