Kalandos, betörős, bandás, múlt elől menekülő.

Ketterdam, ahol bandák igyekeznek egymás elől elmarni a legzsírosabb falatokat. Ahol a gyengék nem maradnak életben, a többiek felfalják őket. Ahol egy fiatal fiú előmászott a semmiből, és a bandája alvezérévé küzdötte magát. Kaz neve mára félelmet kelt, és mindenki tudja, hogy nem jó újat húzni a Piszkoskézzel. A bordélyból kimentett Kísértet ellátja a legjobb hírekkel, jóban van egy szívtörő grishával, és rejtélyes cél hajtja. Élete üzletét ajánlják fel neki: egy betörés, egy áthatolhatatlan börtönbe, egy rab kiszabadítása, és cserébe milliók, amivel bevégezheti a bosszúját. Kaz 6 fős csapatot rak össze, amelyben helyet kap többek közt egy ellenségből lett szerelmespár, egy szerencsejáték-függő mesterlövész is. Hat fiatal indul neki az útnak, a fagyos északra, és a végére többek lesznek, mint pár fájdalmas múltú bűnöző – el is kell az összefogás az ármányok közepette.

Akinek esetleg nem tetszett Bardugo trilógiája Alináról és a grishákról, annak is érdemes lehet tenni egy próbát a Hat varjúval. Az univerzum egyezik, de különben egy kerek, önállóan értelmezhető történet, és többszörösen más, mint az alap trilógia. Maximum annyi utalás van rá, hogy emlegetnek olyan grishákat, akiket ismerünk a trilógiából. De ők nem szereplők, hanem itteni szereplők múltjának a része.

Ez egy sötétebb, gyorsabb, kalandosabb és humorosabb történet. Itt antihősök vannak a középpontban, akiket nagyon meg lehet kedvelni a végére. Hat varjút kapunk a cím szerint, és mind a hatot nagyon megszerettem. Közös bennük, hogy mindenkinek van egy nagy titok és fájdalom a múltjában. Mivel az a regény izgalmát képezi, ahogy ezek a titkok és bűnök kiderülnek, nem akarom senkiét előre lelőni. Az a lényegük, hogy nem véletlenül lettek olyanok, amilyenek. Bűnözők, de erre az útra kellett lépniük. Ez pedig minden esetben egy olyan történet, ami tele van fájdalommal. Lehetne is téma, kié a legkegyetlenebb múlt.

Ez drámát visz a történetbe, és nagyon elmélyíti a jellemeket. De Bardugo itt képes arra, hogy nem lesznek a hősei a kínjaik ellenére sem fájdalmasak. Nekem az alap trilógiával az volt az egyik bajom, hogy nehezen viseltem Alina szenvelgését. Itt viszont mindenki cselekszik, és igyekszik jobbá tenni az életét. Tevékenyek, makacsok, és nem lettek sem ők, sem a történetük depresszív, noha tényleg nagyon durva háttértörténeteik vannak.

Hangulatos és kalandos a könyv, amiben a heist movie jelleg is megvan. Be kell törni egy városba, ahova nem lehet betörni. Ki kell szabadítani egy tudóst, noha még a csapat is megosztott abban, mit kellene tenni a férfival, aki feltalált egy olyan szert, ami örökre rabszolgasorba dönthetné a grishákat. Közben van egy másik csapat is, és a megbízójuknak is vannak hátsó szándékai… Izgalmas maga a cselekmény is, de a játszmák is, amik a háttérben zajlanak.

Bővíti az univerzumot, többet megtudunk a grishákról, de a nagyobb világról is, amiben élnek. A mágiáról. Ok, talán azért nem árt az alapsorozatot is ismerni, mert akkor az alapok megvannak, és könnyebb megérteni, amivel itt többet kapunk. Pl. a grisha alapfogalma szépen megvolt Alina történeteiben, itt pedig megkapjuk, milyen rendekre oszlanak, ki mire képes.

A regényben több hangulat is megfér egymás mellett. Egyedi humora van, amelyben elférnek jópofa beszólások, de akár helyzeti poénok is. Vannak benne nagyon fájdalmas pillanatok, de romantikusan édesek is. Matthias és Nyina kettősét nagyon bírtam, ahogy egyszerre ellenségek is, meg nem is. Szeretik egymást, de olykor gyűlölik is. Kaz pedig… Kaz. Őt el kell olvasni, hogy értsétek, két mondat nem elég róla. Minta antihős, mélyen jó és romlott.

Eddig ez az univerzumból a kedvenc részem, már alig várom, hogy jöjjön a folytatás magyarul is. Már láttam az előkészületben levő kötetek között…

Bardugo: Hat varjú - Mint fantasy: 95% jól használja a korábbiakat, de önálló, kalandos és érzelmileg erős sztori.

Szubjektíven: 95% a szereplőket nagyon bírtam, a történet is jó – jobb, mint az alapsorozat.