Középiskolás, pletykás, szerelmes.

Zarin olyan lány, aki még csak 16 éves, de már híre van. Ő az, aki a negatív példa a történetekben. Túl vad, túl egyéni, túl sokat dohányzik, túl sokat randizik. Pimasz és egyszerre nyitott és zárt. A halála után még nagyobb körötte a rejtély, és egy csapat lány megszállottja lesz, hogy összegyűjtsék, amit Zarin életéről lehet tudni. Miért átkozta már el a születése: egy indiai táncosnő és egy bérgyilkos fattyú kislánya volt, aki kisgyerekként elvesztette mindkét szülőjét, és pszichésen instabil, gyermektelen nénje nevelte, aki keményen bánt a lánnyal. Aki szép lett, mint az anyja, de ezért csak még több irigye lett, és még inkább kiközösítettek, rossznak mondtak. A gyerekkori barát, akivel 16 évesen újra találkozott, Porus azonban mást látott meg benne. Igaz barát lett, abban reménykedve, egyszer még több is lehet köztük. Nem sejthették, hogy együtt indulnak el a végzet felé.

Szeretem, ha egy regényben van valami plusz, valami ötlet, ami kiemeli az átlagból a zsáner tipikus képviselői közül. Bhathena két ilyet is sikeresen beletett a regényébe, bár az egyik azért ismerős lehet már más kötetekből is.

Az egyik érdekessége a helyszíne és a kultúra, amelyben elhelyezte a történetet. Zarin és Porus indiai fiatalok, akik a szüleikkel/nevelőjükkel Szaúd-Arábiába költöztek, és igyekeztek beilleszkedni egy más kulturális közegbe. Olyan vallás, szokások élnek itt, amelyek az európai olvasók többségének szerintem ismeretlenek, pláne, ha a célközönségben, a 16-18 évesekben gondolkodom.

Igazság szerint túl sokat nem is tudunk meg ezekről a dolgokról. A szokások, a vallás is érintve van, de csak annyira, hogy értsük, azon normák szerint miért volt Zarin olyan lány, akit a szájukra vettek az emberek. A természete, a külseje és már a születése körülményei is megbélyegezték – szerintem ez a legszomorúbb valahol. Annyi volt a bűne, hogy az anyja megszülte, és cserébe egy életre megszólták – még a rokonok is.

A másik, a szokatlan kiindulási helyzet és a narráció. Hány olyan romantikus vonalú történet van, ami azzal indul, hogy a szerelmesek szelleme éppen nézi, hogy az összetört testüket kiemelik és siratják őket a rokonok? Maga az alap persze nem újdonság. A Komfortos mennyország kis hősnője szellemkén követte végig a családja sorsát, a gyilkosa utáni nyomozást és az isteni igazságtételt. A 13 okom volt pedig pont azzal robbant be, hogy egy lány halála után ismertük meg a történetét, az okokat és az igazi személyiségét.

Ahogy Hannah, Zarin is a pletykák és az előítéletek áldozata lett. Az egésznek a hangulatában volt valami, ami rendszeresen eszembe juttatta Hannah történetét. Még cselekmény szintjén is találtam közös pontokat, ha alapvetően nem egyezik a kettő. Itt is van egy helyi Bryce, csak hogy egyet említsek.

Nekem tetszett, hogy nem is igazán romantikus ez a regény. Zarin és Porus csak barátok, és mindössze az esély van megadva nekik, hogy lehettek volna többek is. Ez is hozzájárul, hogy a tragédia akkora, amekkora. Értelmetlenül vesznek oda fiatal életek.

Könnyű olvasni, tipikusan ifjúsági a szövege. Néha nem árt, hogy utána tudunk nézni a keleti kultúra egy-egy szavának, de különben könnyen értelmezhető, és az idősíkok és elbeszélők váltakozása is feldobja.

Talán a szaúdi és indiai kultúrába van beágyazva, de az érzelmi részek, ahogy a kamaszok reagálnak, sérülnek vagy bántanak másokat, egyetemes.

Bhathena: Egy olyan lány - Mint YA: 70% érdekes helyszín, de örök kamasz történet, kicsit másképpen, csavarral.

Szubjektíven: 55% engem nem kapott el a varázs. Korrekt, de 13 okom volt utánérzet.