Vidéki, szerelmes, családi.

A módosabb paraszt fia egy szegény lányba szeret bele – az apa nem engedi összeházasodni őket. Pétert tragikus baleset éri, az öreg erre sem enyhül meg. Évekkel később, egy váratlan találkozás lesz erősebb, mint a büszkeség. (Körbe-körbe) Egy napon, ugyanabban a faluban két fiú születik, akik kísértetiesen hasonlítanak. Az egyik házasságban, a másik egy megesett lánytól. A bába kotnyeleskedése és egy anyai szív teremt mindkét fiúnak igazi otthont és apát. (Két anya) Két fiatal egymásba szeret, de még szükségük van nevelőik beleegyezésére. Nem is sejtik, hogy a két gyámnak is megvan a maguk története egymással. (Kárpoly) Ádám testi sértésért került börtönbe, még évei vannak vissza. Azonban kell a hely, hazaengedik. Félve megy haza: megvárta a szerelme, mi van a családdal? Amikor az öccsét a kedvesével bolondozva találja, nem sokon múlik, hogy nem történik újabb tragédia. (Amnesztia)

Fekete István az állatregényeivel és a Tüskevárral közismert. Rendszeresen sajnálkozom azon, hogy nagy íróink pár kötettel azonosítottak, és nem is sejtjük, hogy milyen terebélyes életművet hagytak maguk után. Ahogy Gárdonyi, Fekete István is biztos tollú novellista is volt, nem csak regényeket írt.

A Szerelmem novelláskötet, amelyben 20 novella kapott helyett. A szervező elv, hogy mindegyikben megjelenik valamiképpen a szerelem. (Különben nem első megjelenés egy sem, másban már megjelentek a novellák, de ebben a tematikus rendezésben először szerepelnek együtt, egy kötetben.)

Széles a kör, amit a szerelmen belül felölel a kötet. Van itt ártatlan, gyermeki vonzalom, ami inkább kisiskolások gyermeki barátsága még csak. Van itt tiltott szerelem és titkos viszony. Van itt esküvőért küzdő, vagy éppen házasságot egybe tartó. Fiatalok vagy éppen öregek, akik későbbi éveikben fedezik fel egymásban az igazit. Változatos, amit szerettem, mert nem lehet tudni, hogy a következő novellában mi is lesz.

Tetszett, hogy ezek nem a mai értelemben vett romantikus történetek. Sokkal hagyományosabbak, és egy más kor erkölcsi ítéleteit tükrözik vissza. Bár itt is vannak titkos viszonyok, születnek házasságon kívül gyermekek, nem ez az általánosan megismertetett kép. Inkább ártatlan párok vannak, akik a menyegzőig csókot sem igen váltanak, nemhogy messzebb mennének el. Más az udvarlás, a lánykérés.

Nem egyszer átmegyünk falusi idillbe, amit Fekete István úgy tud megírni, hogy még az elmesélt tragédiák ellenére is nosztalgikusnak hat. Pedig akadnak komoly drámák is, csak éppen olyan a körítés, olyan a novellák hangulata, hogy ennek ellenére is valamilyen pozitív derű, boldogság árad belőlük.

A természet is sok történetben megjelenik, végig érezni, hogy ez nem csak a paraszti idill a szerelemben, de a természetbeninek is a megragadása.

Egy-egy történetbe, annak formájába bele lehetne kötni. Darabos, túl sok a balladai homály, túl erős az idill megszépítő varázslata. De nem nagyon akarom ezeket keresni benne, mert elszórakoztatott a kötet.

Bár lehet azt mondani, hogy az külön művészet, amikor a szerző azzal mond el valamit, hogy nem oszt meg róla semmit, néha a szükségesnél többször használt eszköznek találtam.

Nincs kifejezetten olyan réteg, akinek ajánlani lehetne a könyvet. Pont az az egyik, ami miatt szerettem, hogy változatos – történetben, szereplőkben is.

Fekete: Szerelmem - Mint szépirodalom: 70% vidéki életképek, gyakran a romantika ködébe burkolva. Vegyes.

Szubjektíven: 75% több tetszett, mint amelyik nem – a legtöbb boldog végű és nem is nyálas.