Testvéres, örökségért küzdő, múlttal szembenéző, szerelmes.

Az apjuk Írország utolsó lovagja volt – és a három lány mindegyike sebként élte meg, hogy lánynak született, így a cím az apjuk halálával elveszik. A maguk módján mind kárpótolni akarták ezért a férfit, és nem érzik úgy, hogy sikerrel jártak volna. Újabb sok szakad rájuk, amikor a férfi meghal, és felolvassák a végrendeletet. Kiderül, a családi ház fenntartására nincs pénz, el kell adni a birtokkal együtt. Ráadásul az örökös nem az anyjuk, hanem a legkisebb lány, Willow lett, aki már elmenekült a család elől Dublinba. A lány most hazatér, és igyekszik vevőt találni a birtokra – sajnos, az egyetlen jelölt egy pimasz és jóképű angol. De hogy adja el a családi lakot egy angolnak, még ha tetszenek is egymásnak? A másik két lány is küszködik a démonaival. Örökség, szerelem és családi titkok sora vár felfedésre és feldolgozásra, hogy mindenki boldog lehessen és igazán élhessen.

Karen Swan második magyarul megjelent regénye a Karácsonyi parti, ami azért nem arra hivatott, hogy így az ünnepek után a karácsonyról nosztalgiázzunk vele. Ugyan decemberben játszódik, és benne is van a címbeli parti, nem az ünnepek a fontos benne.

Számomra ez egy romantikus limonádé volt, ami három testvér történetét meséli el. Mi az, amit elrontottak az életükben, és a cselekmény jelenében erre hogyan döbbennek rá, és lépnek arra az útra, amely majd a boldogság felé vezet. Ebben benne van az is, hogy felismerik, ki a nekik való férfi és a szerelemben is haladnak a happy end felé.

A három lány három külön karakter, és a gondjaik, titkaik is másfélék. Ez a cselekménynek jót is tesz, hiszen ahogy váltogatja a szerző köztük a fókuszt, más-más jellegű történetbe enged betekintést. Valahol mindegyik egy romantikus klisé – az ellenségbe beleszeretni, a legjobb barát több lesz pajtásnál és egy házasságtörés mögötti fájdalmas igazságok. Ha csak 1-1 lenne a regényben, nem is tetszett volna. Ahhoz túlzottan követi a romantikus kliséket, de így együtt működtek.

Ezen felül más titkok is vannak a háttérben. A jelenben is küzdenek azért, ami fontos. Így nem csak szerelmi konfliktusok akadnak – ezért szintén jár a piros pont. Kapunk itt lóversenyzéstől kezdve birtokfelújításon át a gyászfolyamatig mindent.

Megvan benne az a szórakoztató jelleg, ami szinte strandkönyvvé varázsolja a decemberi időszak ellenére is. Bulváros, szórakoztatóra megírt szerelmi történetek halmaza, ami nem nélkülözi a mesés, szappanoperába illő fordulatok sem. (Az utolsóért különben haragszom is, az már nagyon messze megy el. Az már szinte nem is guilty pleasure, hanem a simán kiakasztó szint volt.) A szereplők előkelők, és vagy gazdagok, vagy elszegényedett nemesek. Az elit réteg, nem az átlagpolgárokról szól.

A hangulata is kellemes, és amikor nyomasztó témák kerülnek sorra, akkor is megmarad a romantikus limonádé íze benne. Pedig lesz itt házasságtöréstől kezdve végzetes hanyagságon át megrontásig és gyászig sok minden. Most ez jól esett így, de azért azon később elmerengek még, hogy mennyire jó ötlet drámai témákat is ennyire fogyaszthatóvá tenni.

A fő szereplői szimpatikusak, kedvelhetőek. Elsősorban a három nővér, bár ők legalább hibákkal is rendelkeznek, és alaposabban fel vannak építve. Álmaik férfiú már sokkal inkább romantikus regény mintahímek, akikre olyan közös jelzők illenek, mint a férfias, vonzó, jószívű, támogató, stb. A 3-ból kettőre a gazdagot is írhatom…

Vagyis, romantikus limonádénak ideális, könnyed csajos szórakozásra pont megfelel.

Swan: Karácsonyi parti - Mint romantikus: 80% külön-külön egyik lány története sem elég, de együtt korrekt regény.

Szubjektíven: 75% hangulatos, kellemes limonádé, de egyszer csavar azért nagyon szappan.