Nem fájt olvasni, de igazán nem is szerettem. Talán azért, mert

sok olyan elem volt benne, amit nagyon klisésnek érzek, vagy olyan cselekményszál, ami a románcokban ki tud kergetni a világból.

A legnagyobb gondom, hogy ez éppen olyan második esély történet, amiben nem érzek valódiságot. A páros itt kb. 6 éve van külön és nagyon fájdalmasan mentek szét. Vagyis, Nora kb. gondolt egyet, és szétrobbantotta a tökéletesen működő kapcsolatát minden magyarázat nélkül. De Derek és Nora kapcsolata, érzései olyanok, mintha nem is teltek volna el évek másokkal, külön élettel és változásokkal. Az agyamra tudott menni, amikor első látásra mindkettőnek az ugrik be, hogy még mindig odavannak egymásért, és vissza akarják kapni a másikat.

Ha ez nem lenne elég, Adams még halmozza is mellé a kliséket. A szerelmes, de persze ezt egymásnak el nem mondó páros részegen Vegasban összeházasodik. Mivel ez jó karrierhúzás Dereknek, így benne maradnak egy álkapcsolatban. Ami persze nagyon hamar válik valódivá: már a nászútról úgy jönnek haza, hogy tényleg nászútként és leginkább a hotelszobában töltötték vízszintesben és párként érkeznek vissza. Mintha nem lett volna elég a második esély, kellett az álkapcsolat is.

Aztán, ott van az is, hogy Derek annyira pokolian jó, hogy az ember lánya nem is érti, Nora minek szakított vele. Mindent megbocsát, mindent alárendel a nő érdekeinek és amíg külön voltak, pedig Derek nagyon rondán lett kidobva, akkor is olyasmiket tett, amikkel a lány előtt tisztelgett vagy rá emlékezett. Tetoválás, 2 évig nem volt kapcsolata sem, és a vagyonából egy olyan segélyszervezetet hozott létre, amely egyedülálló anyákat segít. Nora egy ilyen anya lánya volt, és nagyon közel is áll az asszonyhoz. Van is Norának bűntudata, hogy mit tett vele – de még több is lehetett volna, mert Nora tényleg nem érdemli meg Dereket. De nem is érdemelné meg senki, mert Adams írt egy makulátlan, álomszerű és tökéletes pasit. Mert azt még nem is említettem, hogy nagyon jóképű, híres és sikeres, gazdag is minden személyiségbeli varázsa mellett. Éppen csak fehér lova meg nemesi címe nincs.

Adams próbál nekik cselekményt is adni, és nem csak azt ragozni, hogy miképpen sóvárognak egymás után, míg újra bele nem vágnak egy kapcsolatba minden téren. Van mozgás, minimálisan a karrierjük is szóba kerül. Azért az érzéseik és a szerelmük a lényeg, de Adams igyekszik humoros jeleneteket, csipkelődő párbeszédeket is betenni. Több-kevesebb sikerrel, mert alapvetően románc marad.

Nem lettünk elkényeztetve mellékszereplőkkel sem. Végszavazók vannak, akik élet és szerelmi tanácsokat adnak a szereplőknek. Nora főnöknője, az anyja vagy Derek csapattársai, egyben jó barátai. Talán csak egy negatív szereplő akad, a cégnél van egy férfi, aki keresztbe tenne Norának, de ő is elveszik a tömegben. Nem teljesen, de majdnem kétszereplős regény. Ezt sem szeretem a románcokban.
Plusz, meg kell jegyeznem, hogy a gyomrom is felfordult attól, amilyen beceneveket Nora kap, elsősorban az anyjától, de Derek is előszeretettel ad neki édességet idéző beceneveket. Elsőre poénnak hittem, aztán rá kellett jönnöm, hogy ez komolyan lett gondolva. Mindig megakadtam ezeken és rühelltem az ilyen becézgetést.

Különben sem irodalmi anyag, csajos bestseller. Vagyis: könnyed, nagyon sok érzelemmel és csak szórakoztatni akar.

Az átlagosnál éppen egy kicsivel érzem többnek, mert értékelek benne próbálkozásokat. A kivárást legalább a szexben, a baráti kör többszöri bevonását és a cselekményszálakat a románc mellett. De az eredeti, ötletes jelző messze van a regénytől.