Bajnoki címre törő, kapcsolatos, függőséggel hadakozó, zűrös.

Beth Harmon még kisgyerek, amikor megárvult és intézetbe kerül. A csendes, magának való kislány összebarátkozik a gondnokkal, aki megtanítja sakkozni. A lányka életét így már két dolog teszi elviselhetővé: a nekik adagolt nyugtatók és a sakk. Még a gondnok is felismeri, hogy mekkora tehetség a lány, próbál segíteni neki, de az igazgatónő első adandó alkalommal eltiltja a lányt a játéktól. Beth szerencséjére örökbe fogadják, és 13 évesen visszatérhet a játékhoz. Amikor egy bajnokságot megnyer, a pénzjutalom miatt a mostohája pártolni kezdi a szenvedélyét, és a lány versenyeken indulhat, képezheti magát, miközben már keres is. Kamaszként már csak egy cél lebeg előtte: bajnokká válni. A sakk határoz meg mindent az életében, miközben egyre jobban meggyűlik a baja az árvaházban indult függőségével is. Ha olyan amerikai bajnok akar lenni, akivel az oroszoknak is számolnia kell, lépnie kell.

Azon vitatkozhatnánk, hogy ki mennyire tartja sportnak a sakkot. Én a sportok közé sorolom, vannak belőle versenyek és bajnokságok is, erre is ugyanolyan keményen kell készülni és edzeni, mint akármelyik másik sportra, még a született tehetségeknek is. Így ez a regény hamisítatlan sport regény, amelyben az egész folyamatot megkapjuk a szárnybontástól a bajnoki cím elnyeréséig.

A történet lineárisan halad előre, és végig a sakk van a középpontban, hiszen Beth számára ez az igazi szenvedély. Élete minden szegmense ezzel van átitatva. Ez a jövőbeli terve, a hobbija és szakmája, még a szerelmi életét is a sakk alakítja – rendszeresen olyan férfiak mellett köt ki, akik szintén ebben a világban élnek, akik segíthetik és taníthatják. Mondhatni, a viszonyaiban is fontosabb a sakk, mint akár a szex. Beth kisgyerekként kezd játszani, látjuk, ahogy egyre fejlődik. Akiktől tanul, ahogy magát képezi. Majd elindulnak a versenyek is, és innentől már a feszültség is megjelenik. Izgulni lehet, ki mit lép, kivel mérkőzik a következő partin – pedig maga a sakk engem untat, de itt izgalmasan van megírva!

De nem csak a sakk és a versenyek miatt jó a regény. Tevis nagyon elkapta a karaktereket is. Ugyan Beth az abszolút fókusz, de megtölti a regényt egyedi, érdekes mellékszereplőkkel is. Nagy kedvencem lett a szintén sakk csodagyerek Benny, aki egy szerethető különc. De van itt ellenszenves igazgatónő, szétesett mostoha és sok-sok sakkbolond is. Beth pedig egyszerre esendő és zseniális. Miközben irigyelhető, valamiben mennyire zseniális a lány, sok a démona is. A függőség, a gyerekkori sebek – a sakk annak is az eszköze, hogy mindent túléljen.

Van a regényben ma is aktuális téma. Beth nő, és zavarja, hogy a neme miatt negatívan megkülönböztetik a versenyeken. Mintha számítana a sakktábla mellett. Ő a tetteivel képviseli az egyenjogúságot, és a regényben van egy feminista felhang. Hozzáteszem, hogy nem egy mai darab – 1983-ban írta Tevis, férfiként – és ma is teljesen vállalható, nem femináci, hanem az egyenjogúságért kiálló darab.

Érdekes volt azért is, mert a sakk világát nemzeti szinten is megmutatja. Milyen volt sportként az Államokban és a Szovjetunióban. Hidegháború dúlt az asztalnál is, és mivel hagyományosan az oroszok voltak a jobbak, ők ezt nagyon profin szervezték és működtették. Szociálisan érdekes egymás mellé tenni, ahogy a két nemzet más-más módon viszonyult a sakk, a sakkozók és a versenyek világához.

Olvasmányos is a regény, szórakoztató annak is, aki nem szereti a sakkot. Magam is ilyen lennék. Igazság szerint egy dolog volt csak, ami irritált. Ahogy Beth 13 évesen egy egyetemista fiúra figyel rá, beszél vele kb. háromszor, aztán mindig hozzá hasonlít másokat.

Nem számítottam rá, hogy ennyire megfog a regény, de magával rántott. Most pedig irány a Netflix, nekikezdek megnézni, mit hozott ki belőle a sorozat.

Tevis: Vezércsel - Mint sport: 100% szórakoztató cselekményű, a sportot bemutató regény aktuális kérdésekkel.

Szubjektíven: 98% egy kis magánéleti szálon kívül nem tudok mibe belekötni. Tetszett!