Női sorsot bemutató, hatalmi játszmás, érzelmes.

Rómában nagy a készülődés: a pápa halott, a bíborosok összegyűlnek, és megindul az újabb választás. A spanyol származású Borgia család várja a híreket: nagy esély van rá, hogy idén ők diadalmaskodnak. A kamasz Lucrezia még nem is sejti, hogy apja győzelmével mennyire meg kell változnia az ő életének is. A pápa lányaként sakkbábu lesz a történelem játszmáiban. Apja a házasságával szövetséget kovácsolhat. Lucrezia először apja szeretőjével osztozik egy villán, majd Milánóba kell költöznie a férjéhez. Közben szembe kell néznie azzal, hogy fivérei milyen mocskos játszmákat játszanak, melyekbe őt is belekeverik. Kihasználják, szeretik vagy bántják, és a lány szükségletei nem számítanak. A második házasságában boldog tudna lenni, de egy Borgia nem arra született, hogy így éljen.

C. W. Gortner történelmi regényekre és nagy formátumú asszonyok bemutatására specializálódott. Magyarul is megjelent munkái között egyaránt megtaláljuk Medici Katalin vagy akár Marlene Dietrich regényes életrajzát.

A reneszánsz korban is voltak híres, vagy inkább hírhedt asszonyok, ha a történelmet a férfiak is írták akkoriban. Az egyik legnagyobb hírneve a Borgia családnak volt, akiket gyilkos méregkeverőként, vérfertőző szörnyekként is ábrázoltak. Az egyik fiú, Cesare nagy valószínűséggel A fejedelem modellje is volt, Machiavelli írásában. Sándor pápa, Cesare mellett azonban ott Lucrezia Borgia alakja is, akinek személye egyedüli nőként ragyog fel ebből a családból, Gortner neki szentelt egy kötetet.

Amit nagyon hamar észre lehet venni: Gortner nem egy botránykönyvet írt, amelyben Lucrezia minden róla terjedő pletykának igaz alakja. Nem egy buja, méregkeverő boszorkány, hanem egy ártatlan fiatal lány, aki nem keveset szenvedett a családja miatt. Érzékeny, emberi alakot farag belőle a szerző, akire a pletykák gonoszul és alaptalanul ragadtak rá.

Még csak 13 éves, amikor a történetben megismerjük. Már huszonéves, harmadik házasságába belépő asszony, amikor elköszönünk tőle. A történet nem csak azt meséli el, mi történt közben vele, hanem egy lelki folyamatot is végigvisz. A fiatal Lucrezia naiv és sok tekintetben ártatlan. Szereti a családját és a kor ideáljainak megfelelő nővé igyekszik válni. Nem hatalmat akar, csak egy szerető családot.

A cselekményben viszont sorra veszik el tőle a kezdeti értékeit és az ártatlanságot. Még ha fura is, hogy ártatlanságról beszélünk egy olyan lány esetében, aki egy pápa lánya és pontosan tudja, hogy az eskük milyen könnyen szeghetőek. Meg is lepett, Gortner milyen könnyeden mutatja be a női lelket, szerelemmel és anyasággal, egyre keményebbé válva. Ahogy elviszi arra a szintre, hogy már nem akar Borgia lenni és tulajdonképpen megtagadja a családját, mert felismeri, milyen emberek.

Hiszen botrányok vannak bőven: Cesare, aki papnak indul, de fejedelemmé akar válni. A pápai apa, aki világi királyként uralkodna és háborúzik. Tiltott, isteni törvényt szegő érzelmek, melyeknek Lucrezia nemet tud mondani, a testvérei mégis lealjasítják és tönkreteszik az egymás elleni játszmáikban. Viszonyok, gyilkosságok sora a regény.

A férfi alakok talán színesebbek is, mint Lucrezia.

Tárgyilagos, nyugodt tempójú szöveg, amelyben történelmi keretet is kapunk, de érzelmeket is. Így tanít is ezt-azt, miközben el is szórakoztat.

Van még Gortner kötetem, majd még mesélek, kikről és miket írt. Ez korrekt regény volt.

Gortner: A vatikáni hercegnő - Mint történelmi: 70% Lucrezia portréja mellett a korszakot és hatalmi játszmákat is közel hoz.

Szubjektíven: 55% a korszak és a szereplők érdekesek voltak, de néhány szál zavart (Juan).