Küldetésre induló, csapatot összeállító, balhés.

Deadpool nem az a figura, aki békésen lóbálná a lábát. Főleg nem akkor, ha felkérést kap, hogy négy másik világból gyűjtse össze saját magát, és együtt induljanak a világ megmentésére, természetesen jó pénzért. Lady Pool éppen egy csata közepén jár, amiben a megvadult Amerika Kapitányt kell megfékezni, akit Deadpool látványa csak még jobban feltüzel. Kölyök Pool X professzor iskolájában keveredik bajba, felhúzva Scottot és Logant, de a professzornál is kihúzva a gyufát, aki éppen próbált barátnőt fogni magának. Eb Pool egy cirkusz sztárja volt, míg az őrült tudósok ki nem akarták végezni az ebet. A koponya pedig egy olyan szigetre került, ahol a gyilkos kísérletek rendszeresek. Ám nem elég, hogy túlélik a kalandot, még bizonyítaniuk is kell, hogy ők a megfelelő csapat a munkára. Hogyan? Jöhet a zászlórablás a tébolyult mókusokkal és a robotokkal az űrben!

Amikor okos akarok lenni, belefutok ilyen hibákba. Simán a borító alapján, egyszerű szimpátia alapján gondoltam, majd elolvasom a Deadpool képregényeket. Kezdte a Deadpool-alakulattal, most jött az Ölőhang és a Zsémbes zsoldost hagytam a végére. Az eredmény? Sikeresen fordítva olvasok egy sorozatot!

Ok, ettől még értem a történetet és tetszik is, de akkor sem az igazi így. Ebben a kötetben azt mesélik el, hogyan áll össze és tesztelik a csapatot, akik majd mennek a küldetésre, amit én már olvastam az osztagban. Közben meg vannak utalások a Zsémbes zsoldosra, amit még nem olvastam. Hiába szórakoztam így is jól, azért ezek bántják az agyam.

A cselekmény tulajdonképpen előzménytörténetek összessége. Megismerjük a Deadpool másik 4 verzióját és az ő világaikat, majd egy közös kalandot is lenyomnak együtt. A világok, az ottani balhék tetszettek. Mindegyikbe van valami külön vicces, eredeti ötlet, amin még most is jókat mosolygok. Egy bevadult Amerika Kapitány, akinek olyan a keze, mint a Tél Kapitányának. A szuperhősök állatverziója – nagyon kész volt, ahogy a két őrült tudós létrehozta a maga kis szörnyetegét, és a zombiszerű Deadpool eb után megérkezett Rozsomák, aki eredetileg Borz volt… Mondjuk, a kedvencem az X akadémia volt, ahol az, hogy gyerekké tették a karaktereket, még inkább kiemelte, hogy mennyire gyerekes kis ügyeik is vannak. Pl. Jean, Scott és Logan esete már kamaszként is ugyanolyan fárasztó és gyerekes, mint a későbbi verzióban a felnőttek között. Jó kis görbe tükör ez a történetnek, ha vannak is új elemek mellette.

Álnok, sötét humora van az egész könyvnek, ami nagyon illik is hozzá. Ők antihősök, és bizony a rosszaság jó buli. Ha annyira nem is gonosz figurák, mint lehetnének. Ez még az a szint, ami rosszfiús jófiúkat eredményez.

Tetszett az is, hogy most annyira nem szerepel sokat a fejükben levő belső hang. Mivel ismerkednek, egymással beszélnek és ismerkednek, így kezelhetőbb maga a történet és a párbeszédek is. Azt a belső hangot nem mindig értem, mit is akar jelképezni. Ezzel együtt a negyedik falat is békén hagyják, de most nem is hiányzott ennél több interakció. Bőven elég volt a vicces helyzet és jó beszólás a történeteken belül.

A kötet grafikája is tetszetős, a maga módján szép ez a kiadvány. Egy kivétel akadt, amikor tesztelik a csapatot és az űrben játsszák a zászlófoglalást. Ott homályos, bántó a képi világ.

Továbbra sem ezekben a képregényekben kell keresni a nagy igazságokat, de szerencsére nem is várja ezt senki. Ez egy piszkosul szórakoztató történet.

Gischler: Deadpool-alakulat: Ölőhang - Mint képregény: 95% korrekt grafika, jól összefogott és akciódús cselekmény, humoros.

Szubjektíven: 95% bírtam az eredettörténeteket, és a más dimenziókat. A humora is bejött.