Tárgyalásos, igazság nyomába eredő, gyilkost kereső.

Az év egyik nagy ügye volt, amivel tele voltak a hírek. Egy színes tanár, Bobby lett megvádolva azzal, hogy elcsábította és meggyilkolta egyik diákját, a fehér és gazdag Jessicát. Az ügybe beválogatott tanúk nem sejthették, mennyire megváltoztatja az életüket az eset. A jólelkű, emberekben bízó Maya hitt a megérzésének, és lassan maga mellé állította a többi tanút, kiharcolta az ítéletet, ha ezzel el is vesztette a szerelmét, akivel a per alatt jött össze, és aki hitte, hogy Bobby volt a gyilkos. Évekkel később Rick hívja össze a még életben levőket, és műsort is akar forgatni. Állítólag van egy bizonyítéka, ami világossá teszi, hogy rosszul döntöttek évekkel korábban, Bobby volt a gyilkos. A kíváncsiság Mayát is a helyszínre vezeti, de békülés helyett megint csak veszekednek egykori kedvesével. Amikor Rick holtan kerül elő, és Maya a fő gyanúsított, a nőnek nem csak Rick gyilkosát kell megkeresnie, de meg kell fejtenie Jessica meggyilkolásának ügyét is, hogy szabad lehessen.

Bírom, amikor egy szerző meg tudja mutatni, mennyire sokoldalú és több zsáner között is ügyesen lépked. Graham Moore már bizonyította, hogy otthon van a nem túl régmúlt korszakainak felidézésében, és még egy olyan téma, mint az elektromosság kereskedelmi forgalma, is tud emberi, tárgyalótermi sztorit írni. Most még inkább a bíróságok közelébe megyünk, miközben egy izgalmas krimit is olvashatunk.

A regény egyik erőssége, ahogy meg tudja osztani az idősíkokat. Párhuzamosan olvashatjuk a jelent, ahogy Maya egyszerre nyomoz Rick és Jessica ügyében, miközben megelevenedik a tárgyalás, ahol minden kezdetét vette. A tárgyalótermi részek még úgy is izgalmasak és lendületesek, hoznak fordulatokat, hogy tudjuk, mi lett a per kimenetele. Hiszen Maya a mai napig együtt él azzal, amit akkor az esküdtek tettek. Igazságot szolgáltattak? Nem lehet tudni, és sokan megbánták már a döntésüket.

Mindkét síkon fontosak az érzelmi szálak is, hiszen a motiváció mindenki részéről erősen érzelmi. Maya és Rick kapcsolata meghatározó szerelem volt, amit a más nézetük szakított szét, de tulajdonképpen máig viselik miatta a sebhelyeket. Szerintem Rick nem csak az igazság felderítése miatt ragaszkodott annyira ahhoz, hogy kinyomozza az igazat. Az volt az indok arra, hogy megérte, amit csinált. Feladhatta a szerelmet is, mert neki volt igaza.

Maya a legfontosabb karakter, az ő szemszögéből ismerjük meg a történetet. Az igazság bajnoka, egy jólelkű nő és sok tekintetben a jó az a jelző, ami illik rá. Tele van erényekkel, amelyek ellensúlyozzák a kevés hibáját, amelyekért különben meg is fizet. A csalók (szerelmi téren) soha nem szimpatikusak nekem, de ez Maya történetében úgy van kezelve, hogy nem akadtam ki annyira a szerelmi életén, mint egy más regényben tettem volna. Az, ahogy vezérli az igazság és a jóvátétel, amilyen rendíthetetlen, ellensúlyozza a jellemét.

Ennek ellenére a kötetben nem lett kedvenc szereplőm. Maya túl jó is, a többiek pedig csak megvillanni tudtak mellette. Inkább azt vettem észre magamon, hogy sajnálom a szereplőket. Nem csak Bobby, Rick, Maya, de sorra a többiek is felkerülnek erre a listára. Mert ebben a könyvben igazán happy end sincs, csak valami keserédes lezárás. Túl sok bűnös ússza meg minden büntetés nélkül, míg ártatlanok nagyon sokat fizetnek, miközben nem ezt érdemelnék.

Az is olyan különös érzet, ahogy a végére mindenki bűnös lesz. Hiszen ez a Bűnösök…

Még nem jött szembe velem a hír, hogy elkeltek a filmjogok, de különben van olyan erős a sztori, hogy filmen, de sorozatként is el tudom képzelni.

Moore: Bűnösök - Mint tárgyalótermi krimi: 85% több idősíkot variáló, mély érzésű hőssel bíró izgalmas mű.

Szubjektíven: 75% szerettem a stílusát, lekötött a történet, de hősöm nem lett benne.