Fülszöveg: 

Van pár jelentős különbség az ausztrál és az európai karácsony közt.

Példának okáért nálunk nem havazik. És, szigorúan a saját tapasztalataim alapján, az emberek sokkal többet öldökölnek ilyenkor.

Vagyis megint helyben vagyunk.

Miután megoldottam két meglehetősen komoly gyilkossági ügyet, a harmadik esetem akkor veszi kezdetét, amikor valaki szó szerint elveszíti a fejét egy karácsonyi bűvészelőadáson.

Szenteste írom ezeket a sorokat, és őszintén szólva az egész helyzet egy adventi naptárra hasonlít. Huszonhárom nyom és egy gyilkos, mert nyilván a legfinomabb falat mindig a végére marad.

Nincs egyszerű dolgom. Karácsony van, szóval mindenkinek megvan a maga indítéka. Nem arra kell rájönnöm, ki akarta holtan látni ezt a szerencsétlent – hanem hogy ki előzött meg mindenkit…

Szerintem: 

Ernest harmadik esete szezonhoz illően ünnepi krimi: avagy, most ismerkedhetünk a karácsonyi krimik zsánerével. Még alapos ismertetőt is kapunk az elején, hogy

a legnagyobbak, mint Agatha Christie, sem tudtak ellenállni és van karácsonyi nyomozásuk.

Ernest ezúttal azért találja egy nyomozásban magát, mert volt feleségét jelenlegi párja meggyilkolásával vádolják. Az ex pedig érkezik, hogy segítsen. Tart kihallgatást, követi a nyomokat, így bűvészműsortól kezdve a gyilkossal való összecsapásig akad a cselekményben minden. Egyik ötlet jobban tetszett, mint a mások, de talán az a lényeg, hogy bőven akadt benne meglepetés és meglepő húzás is. Az egyik kedvencem az volt, hogy papírlappal miképpen lehetett gyilkolni – avagy, guillottine házilag.

A másik jó ötlete már szerkezete. A krimi úgy van megírva, mint egy adventi kalendárium. 24 fejezet, az utolsóban a gyilkos leleplezése fináléként. Közben meg sok karácsonyi hangulat, időben is ebben az időszakban játszódik a regény, és krimis fricska. Könnyed, ötletes az egész és amit esetleg logika terén hiányolnék, ezzel tudott kárpótolni a szerző.

Minden kötettel egyre jobban bírom a humorát is. Eleinte okoskodásnak éreztem, ahogy a krimi szabályokat sorolja és azoknak feleselget vagy éppen mentegetőzik, ha az egyik alól némileg kibújik. Most már jobban érzem benne azt a tiszteletteljes paródiát, amiben benne van a zsáner sajátossága, akár a túlzásait is megfogva, hogy mosolyoghassunk rajta. Mi más lenne az, hogy számszerűsíti hány nyomot, gyanúsítottat, gyilkolást, stb. ad nekünk?

Ha számomra még valami hibádzik, az a szereplők kedvelhetősége lesz. Egyszerűen nem tudom megszeretni őket. Még Ernest kapcsán is vannak fenntartásaim, azzal együtt, hogy ő szimpatikusra van megírva. Jószándékú és a hibáit is kedves okból követi el – pl. a menyasszonyának azért hazudik/ferdít el dolgokat, mert segíteni akar másnak, aki fontos a számára.

Van ötlet a borítóban is, a kiadványban is és egyelőre megengedem magamnak, hogy jobban szeressem a pozitív elemeket benne, mint amennyire taszítanának mások.

Idézet: 

A Függetlenségi nyilatkozat is csak egy darab papír. A papír több emberrel végzett eddig, mint bármelyik penge.