Brodie egy csodás mezőn találja magát, ami tele van boldog kutyákkal. Egy másik kutya mondja el, ez a várakozás helye. Innen lépnek tovább a kutya mennybe. Brodie-t azonban zavarja, hogy kevésre emlékszik az életéből. Ahogy telik az idő, egy bizonyossága van: volt egy imádott gazdija, Aiden. Nem tudja mi, de fenyegeti a gyereket, és ő nem mehet tovább, amíg nincs biztonságban a fiú.

Egy út van, amivel szellemként visszamehet a Földre. De ennek a lelke lehet az ára. Minden, amit ott tesz, a lelke egy kis darabjába kerül. Egy lépés, egy ugatás, minden egy-egy kis darabka. Ha pedig a lelke elfogy, vége. Ott ragad gonosz szellemként. Brodie belevág, és egy kutya, aki nem tud továbblépni, vele tart. Ott egy kóbor macska szegődik melléjük, és tanítja őket a szellemlétre, a lehető legkevesebb lelket elhasználva. Olyan kalandjaik vannak, mint a lélektolvaj gonosz kutyafalka elől menekülni vagy az étel csábítása.

Ahogy közelednek, Brodie emlékezni kezd. Aiden apja a veszélyforrás. Részeges, erőszakos ember volt, aki kezet emelt a gyerekre. Azon az estén is részeg volt, üvöltött velük. A kutyába bele is rúgott, és a gyereknek akkor lett elege. Brodie-t nem bánthatja! A férfit feldühítette a gyerek ellenszegülése. A gyereket félholtra verte, a fiút védeni próbáló Brodie-t agyon is verte.

A házuknál kiderül, a szociális munkások elvették a férfitól a gyereket. De ő azt tervezi, követi őket, és visszaszerzi a fiát. Brodie követné, de akkor derül ki a macska árulása. Pár lélekdarabért kiadja a kutyafalkának. Mégsem bírja veszni hagyni, kimenti. Együtt mennek a cél felé, mindketten az utolsó lélekdarabokkal. Brodie egyet ad a macskának, neki már csak annyi kell, hogy a fiúval lehessen még egyszer.

De akkor érkezik Aiden apja, fegyverrel. A nevelőszülők pedig nem veszik észre. Brodie az utolsó erejével kezd el ugatni. A férfi meghallja, felismeri és megijed. Elmegy. A nevelőszülők látják elhajtani, és megérzik, mitől menekültek meg. Brodie felmegy Aidenhez, melléfekszik, a fiú ösztönösen megöleli álmában. Brodie még meg tudja nyalni az arcát, és a lelke elfogy.

Egy önkéntes angyal mondja el neki, azt rosszul gondolták, hogy a lélek elfogyásával vége. Az önfeláldozás nem érdemel büntetést. Magával viszi a mennyei mezőre, ahol csatlakozhat a kutya barátaihoz, de Aidenre mindig emlékezni fog.