Kamaszos, időutazós, merényletet megakadályozó.

Kende és Martin egykor legjobb barátok voltak, de az utóbbi időszakban a két felsős zeneiskolás fiú között nő a szakadék. Martint sokat bántják az iskolában, Kende pedig elvadult az anyja halálát követően. Egy napon büntetést kapnak iskola után, és mikor az új lány, az Olaszországból költözött Bettina próbálja védeni őket, neki is bent kell velük maradni és kutatni a könyvtárban. A feladat kész, unatkoznak, így csellengeni kezdenek, és meglátnak valamit, amit nem lett volna szabad. Mire észbe kapnak, már egy fán haladnak keresztül titkos folyosókon, egyenesen a múltba. Mátyás király udvarában kötnek ki, ahol kénytelenek muzsikusoknak kiadni magukat, összebarátkoznak Corvin Jánossal és mielőtt hazamennek egy összeesküvést is meg kell akadályozniuk.

A Pagony Kiadó egy új, ötletes ifjúsági regény – részben kicsit gyerekkönyv – sorozatba vágott bele. Az Abszolút töri névre hallgat, és egy olyan iskolába vezet el minket, ahol van egy átjáró a múltba, természetesen rejtve. Ha jól számolom, három rész jelent eddig meg, kezdjük is az ismerkedést az elsővel!

Az alapozást a gyerekek jelleme és a személyes konfliktusaik jelentik. Mindenkinek megvan a maga baja, amivel könnyű azonosulni, ha azért extrém esetek is. Kende apja a munkába temetkezik, az elveszett anyát sem tudja meggyászolni. Bettina apja komoly bajba keveredett, és a neje hazahozta a lányát. Martin pedig félénk, ideális célpont. Még felnőttként is vannak olyan érzelmi hatások, amelyeket könnyű átérezni. Valaminek az elvesztése is ilyen.

A történet azonban ott indul el igazán, hogy a gyerekek átkerülnek a múltba. A helyzetet hamar megértik, feltalálják magukat és természetesen egy összeesküvés kellős közepébe csöppennek. Valós történelmi személyek adják a keretet, és a kalandok közepette bemutatkozik Mátyás udvara és a körötte levők.

Nem is tudom, mi tetszett jobban: ahogy a hátköznapom beszivárogtak a történetbe, vagy a történelmi személyek kicsit másabb arca. Az olyan kis részek, mint a köztisztaság vagy éppen a budai fürdők nemléte hangulatosak és élőbbé teszik a történelmet.

Az meg, ahogy a történelmi személyek megjelennek, izgalmas játék. Corvin János eddig a fejemben elég szerencsétlen alakként élt, aki nem véletlenül lábjegyzet a Hunyadiak történetében. Itt viszont egy okos, céltudatos kamasz, aki ellen a körülmények játszottak elég keményen össze. De ott van a kisgyermek püspök is, aki 6-7 évesen új országba kellett, hogy költözzön. Kinizsi Pál, a fiatal felesége, Beatrice, Galeotto Marzio, maga Mátyás – széles történelmi arcképcsarnokot kapunk, csak ebben a történetben nem azok a kiemelt szereplők, akiket általában azzá tesznek a történelmi regények. Ezt élveztem is, egy új szín.

A szerző humora is megcsillan több helyen, amit nem bírok megunni. Vannak nyelvi ötletei, de humoros helyzeteket is bőven alkot. Rendben, némelyik elég klisé: a reneszánsz udvarban pl. az akkori zongorán Metallica átiratot játszani, de hát Marty McFly is elvitte a rockot a szülei korosztályának…

Tudtam szeretni benne azt is, hogy meghagyta a gyerekszereplőit gyerekeknek. Nagyon nem hiányzott egy 13 évesekről szóló történetbe a szerelmi szál, és ha tetszésről van is szó benne, ez nem az a történet, ahol a fejem fogom, hogy a gyerekszereplők sokkal idősebbként viselkednek és éreznek, mint a korukhoz illene.

A kedvenc mixem tehát: tanít a történelemből erre-arra szórakoztatóan. Szerettem!

Mészöly: A királyné violája - Mint ifjúsági: 90% szórakoztatva tanít némi történelemre, hitelesen kamasz szereplőkkel.

Szubjektíven: 85% bár egyes ötletek máshonnan ismerősek, az ötlet és a kivitelezés is nyerő.