Titkos szervezetes, kísérletes, egymásért küzdő, gyilkosos.

Jack még kisfiú, amikor a szüleit elveszti egy autóbalesetben. Nagynénje veszi magához, és neveli fel. Minden évben, a tragédia napján kimennek a temetőbe, és Jacknek fel kell olvasnia az anyja sírkövén szereplőket, miközben hallgathatja, ahogy Jo néni az apját becsmérli. Egy alkalommal a temetőben sétálgat, és összeismerkedik Stellával. A lány vele egykorú, igézően szép és koraérett. A fiút már ekkor megragadja, és évente visszajárnak a temetőbe. A lányt mindig fehér ruhások kísérik, és semmit nem tudhat meg róla. Még figyelmeztetik is, hogy ő túl kevés Stellához. Jack azonban meg akarja fejteni a titkot, miközben a saját életében is jönnek a rejtélyek: pénzes borítékok feladó nélkül, gyilkossági kísérlet. Hosszú évek kellenek, mire megtudhatják, kik ők és mit tettek velük, a szüleikkel.

Ha egy szerző túl sok jó könyvet tesz le az asztalra, egy idő után sajnos nagyon magas lesz a léc, amit az újabb köteteknek meg kell ugrani. De nem is sajnos! Írjanak csak jó könyveket, és tartsák is a színvonalat!

Mennyire sikerült ez J.D. Barkernek? Ahogy láttam, megoszlanak a vélemények. Volt, aki nagyon szerette a Szíve helyén sötétséget, más szerint a 4MGY nyomában sem ér. Én a két tábor között helyezkedem el.

Egyrészt, nagyon bírtam a 4MGY-t és én is szerettem volna, ha Barker ugyanazt a feszültséget, ötletességet és stílust hozza, mint abban. Nem így van, ám azonnal van mellette egy DE. De ez a kötet teljesen más történet is. Nem egy sorozatgyilkosos thriller, nincs is benne nyomozás. Ez inkább egy összeesküvés-elméletes, gonosz titkos szervezetes, orvosi kísérletes történet. Annyira más – ami jó, örülök is neki – hogy egyszerűen nem szabad mellé tenni azt a trilógiát. A maga zsánerében nagyon korrekt lett ez a regény.

Barker nagyon messziről, mégis in medias res kezd. Azonnal az események közepében vagyunk Jack oldalán megismerjük Stellát, a fehér ruhásokat és a rejtélyeket. Ám a tényleges felfedezések és a válaszok nagyon sokára érkeznek meg. Éveket fog át a regény, és néha bizony éreztem azt, hogy gyorsabban is történhetnének az események. Az eleje, a vége megmozgatott, a középmezőnyben azért tudtam volna húzkodni.

Mivel Dickens közel áll hozzám, én tudtam értékelni a sok-sok utalást a Szép reményekre. Ezek egy része direkt és elmagyarázott, de bőven akad olyan is, amit az fog megérteni, aki ismeri azt a történetet is. Ha már 1-2 ember e regény után kedvet kap ahhoz, megérte Barkernek megírnia. Bírom a klasszikusok népszerűsítést és átdolgozását!

Jack karakterét nagyon megszerettem, annak ellenére, hogy nem tagadom le, mennyire meseszerű nem egyszer. 8 évesen olyan felnőttes a viselkedése, hogy a huszonéves Jack se sokkal érettebb nála. De jó barát, hűséges és valahol még az is tetszett, mennyire nem esett le neki, ő maga is mivel rendelkezik.

Ha már itt tartunk. Barker helyez el csavarokat, de nem mindenen lepődtem meg. David és Jack kapcsán is volt, amit előbb tudtam. De kellően izgalmas a regény ezzel együtt is.

Stella az, akin még vívódom. Voltak szimpatikus vonásai is, de ő tudott legjobban irritálni is.

Végül, nem bírom megállni. Azért felmerült bennem, hogy mennyire fogadom el azt, hogy túl sok mindenre emlékeztet ez a regény. King megkerülhetetlen Az Intézettel és a Tűzgyújtóval, de a Stranger Things örökségét is érzem benne. Mivel jól szórakoztam olvasás közben, nekem ezzel nincs bajom. Szerettem így.

Barker: Szíve helyén sötétség - Mint thriller: 75% fordulatos, néhol kiszámítható – összességében izgalmas, zsánerben ok.

Szubjektíven: 80% Jack szimpatikus hős, szeretem Barker stílusát és cselekményvezetését is.