– Az összes embere olyan, mint valami agresszív kismalac? – szegezte a kérdést a kapitánynak.
– Csak a legjobbak – válaszolta az. (Christopher: A sötétség fejedelme)

A történelem és a politika már csak ilyen. Egyeseket piedesztálra emelnek, aztán a következő vezetés porba dönti, vagy épp fordítva. Nem lehet rajta kiigazodni. Mindig az a hős, aki az aktuális hatalomnak épp megfelel, és az a szörnyeteg, aki nem illik bele a képbe. Nem voltunk ott, nem tudjuk. (R. Kelényi: Róma, Róma)

A bosszú az passzió. Az nem lényegi dolog. A végén semmit sem változik a helyzet, csak rátesz egy lapáttal a már amúgy is elkövetett hibákra. (MacLean: A Lepke és a Láng)

Nem tudhatod, mennyire vagy erős, míg próbára nem tesznek. (Bengtsson: Egy szerelem története)

A zene, gondolta Eve, a világ legátfogóbb érzelme. (Robb: Halálos ítélet)

Sajnos az emberek alapvetően nem tanulnak a háborúból – mondta Audrey. – Olyan nagy szükségünk volt egymásra, hogy kedvesek voltunk, elbújtattuk egymást, enni adtunk egymásnak. De amikor vége lett, olyanok lettünk, mint előtte – pletykásak és rosszindulatúak. (Matzen: A holland lány)

Még mindig harcolhatnék anyuval, tudom. Visszamászhatnék, hogy Leót ne egyedül nyomja agyon a démon. De ez őt nem mentené meg, engem viszont megölne.
Kiválasztottnak lenni könnyű.
A választásba viszont megszakad az ember szíve. (White: Vadász)

A média a sarkamban liheg, értik? Válaszokat akarnak, én meg egy gyanúsítottat a celláink egyikében! Azok a cellák, tudják, amelyek gránitból vannak, drágák voltak, és üresek! (Gibney: Titkok terhe)

(…) keresd mindenkiben a jót és igyekezz te is olyannak lenni. (Burnett: A kis lord)