Családtörténetes, előre jutásért küzdő, hatalmi játszmás.

Az ír szigeten már a 400-as években komoly társadalmi hierarchia alakult ki. A szigeten több királyság élt egymás mellett, és nem sikerült egyetlen uralkodó alatt egyesülni. Conall a főkirály nővérének és egy törzsfőnek a fiaként született, és korán megárult. Tanult, jóképű herceggé serdült, akit a szíve a druidák felé húzott, noha harcosnak szánták. Egy ünnepségen látta meg a szépséges nemeslányt, Deirdrét. A fiatalok vonzódtak egymáshoz, de a főkirály is magának akarta a lányt, akit második feleségként maga mellé akart venni. A féltékeny királyné halállal fenyegette a lányt, aki megszökött Conall oldalán és a menedékükben egy kis boldogság várt rájuk. Ám a főkirály nem törődött bele a lány elvesztésébe. Sok béke nem jutott a leszármazottaknak sem. A kereszténység térnyerése, az angolok hódítása, háborúskodó és kibékülő családok sorsa alakította a történetüket.

Edward Rutherfurd egy bizonyos módszerrel alkotja meg a regényeit – legalábbis, az eddig olvasottak alapján. Családokat emel ki, és az ő nemzedékeik során keresztül egy város, egy ország, egy térség történetét is bemutatja.

A Dublin eredetiben monumentális munka. Az ókortól indul a saga a modern korig – nem is fért bele egyetlen történetbe, két regény is született belőle. Az alapítás az első, és már magyarul is megjelent a folytatás. Ebben a kötetben különben a Tudor-kor jelenti a zárást, kiemelve az uralkodói ház trónra jutását, a trónkövetelők egyikét, majd Henrik küzdelmét, hogy elválhasson Katalintól és elvehesse Boleyn Annát. Az különben ad neki egy pluszt, hogy ezt nem a szokott szemszögből mutatja be. Azt látjuk, hogy az írekre ezek az események milyen hatással voltak. Csak egy példa: az nem nagyon izgatta őket, ki az angol király felesége. A reformáció már inkább, hiszen az írek erősen katolikusak.

De az egész kötetre el lehet mondani azt, hogy a főszereplők a kiválasztott családok sarjai közül kerülnek ki, de nagyon sokan ott vannak jelentős eseményeken, vagy ismernek történelmi nagyságokat. Így látunk sok híres/hírhedt eseményt, és folyamatosan mutatja azt is, ezek hogyan hatottak a mindennapi emberekre.

Szerettem benne, ahogy a családok sorsa összefonódik az évszázadok alatt. Egykori ellenséges családok egyesülnek, az egykori történetükből mítosz lesz. A kedvencem különben az volt, ahogy most láttuk, hogyan alakult ki egy becenévből a Welsh család neve. Azt is ki kell emelni, hogy ennek a kötetnek az elején ott vannak a főszereplő családok családfái, és még korszakra is be van osztva, hogy ki kinek a kortársa. Sokat segített követni az eseményeket, rokonságokat.

A külön korszakok külön történetek, így változatosság is van, hiszen az egyes szereplőkkel más-más dolgok történnek. Akadt benne szerelmi történet, bosszú, de politikaibb színezetű is. Az egyik utolsóban egy nő szinte egész életében gyűlöl egy másikat, mert belenevelték, hogy ő kapta meg az örökségét helyette. A spanyol származású asszony minden mondatába, tettébe bele akarja látni a rossz szándékot és félremagyarázza a helyzetet. Lesz is meglepődés a végére, amikor neki is leesik, mit képzelt csak és mi a valóság. Jók, emberiek a helyzetek és a szereplők is. Élők, hitelesek – attól függetlenül, hogy pozitív vagy negatív oldalon állnak.

Egy dolog volt, ami rendszeresen megzavart a cselekményben. Nem sűrűn, de Rutherfurd kiszól a történetből és szinte esszét időzően magyaráz az olvasónak. Általában bevezetéseknél, de helyenként a történeten belül is. Történelmi, releváns – csak visszaránt. Hugo módszere volt hasonló, de ő tényleg esszéket ékelt be. Rutherfurd nem megy addig.

Szerettem ezt a kötetet – volt benne kaland, szerelem, hatalmi harc, sok történelem. Érdekel is, hogyan és kikkel haladunk majd a saga második felében tovább.

Rutherfurd: Dublin: Az alapítás - Mint történelmi: 85% nagyon regényes, családregényként is megáll, miközben informatív is.

Szubjektíven: 75% egy-egy magyarázó betét nagyon kizökkentett, de a történeteket szerettem.