Családi titkot megismerő, menekülő, szövetségeket felmérő.
Maika a Hollóval ered Kippa nyomába, akinek el kellett menekülnie több rókával együtt. Kitört a háború, és a védtelen lények gyorsan áldozattá váltak. Míg Kippa a szökésen dolgozik és elkezd feléledni az ereje, Maika csapdába sétál. Egy titokzatos Úr akar beszélni vele, és jogot is formál rá. A férfi ugyanazt a jelet viseli, mint Maika és állítja, hogy ő az apja. Korábban ő hordozta az öreg istent, látta az álmait és tanult belőle, de benne nem ébredt fel, mint a lányában. Ő meséli el más szemszögből Maikának, hogyan és miért született erre a világra. Neki is megvan a maga terve arra, hogy az isten segítségével milyen irányba tereljék a történelmet. Maika új szövetségi vonalakat ismer meg, és felfedez nem egy titkot is, bár még mindig vannak homályban maradó részletek.
Ez volt az első olyan Monstress kötet, melyet jelöltek ugyan a képregény kategóriában a Hugo-díjra, de nem nyerte meg. Az első 3 begyűjtötte, és 2021-ban az 5. rész is jelölve van. Érdeklődve várom is, annak majd sikerül-e a győzelem.
Liu halad tovább Maika kalandjaival, miközben újabb és újabb rétegeket ad az általa bemutatott világhoz és lényekhez. Bár ez már a 4. kötet, még mindig olyan érzésem van, hogy továbbra is csak alapoz és ennél sokkal nagyobb események várhatóak.
A történetet váltott nézőpontból meséli el. A fő szálon továbbra is Maika ügyeit követhetjük, de kap egy külön kalandot Kippa, új titkok derülnek ki Ren mesterről és a Bárónő is szövögeti a hálóját. Még nem tartanak össze a vonalak, inkább újabb és újabb utak nyílnak a cselekményben. (Nem véletlenül érzem úgy, hogy még bőven van hova haladnia a szereplőknek és az eseményeknek.)
Tetszett, ahogy a személyes történések beolvadnak a nagyobb ügybe. Maika rátalál az apjára, megismeri a gyerekkora újabb fejezeteit – ez kifejezetten személyes, de ott van benne a több gyökere is. Hiszen az apjának, de az anyjának is megvolt vele a maguk célja, és az a világra is nagy hatással lesz. Kippa kapcsán is kiderül valami mágikus kapocs és képesség, de ez még annyira homályos, hogy csak sejteni lehet, milyen jelentősége lesz később.
Egyre nehezebben döntöm el, ebben a világban ki szimpatikus és ki inkább ellenszenves. A Bárónő egyre távolabb áll tőlem, és a nagyhatalmi játszmáikat sem élvezem. Mondjuk, azt megnézném, milyen arcot vág majd Maika, amikor rádöbben, hogy élete szerelme, akinek az elvesztése még fáj neki, már a nagynénje felesége…
Összetett és részletes fantasy világa van, ami miatt lassan jegyzetelni lesz kedvem. Sokféle lény él benne, és nagyon nem mindegy a világban, a történelemben elfoglalt helyük sem. Ezek határozzák meg a történet jelenében elfoglalt helyüket és céljaikat, ki miért sodródik egyre közelebb egy véres összecsapásba.
A szereplők kapcsán is érnek még meglepetések. Maika jelleme nem mindig érthető nekem, de azt nem tudom sajnálni, hogy összetett személyiség. Izgalmas is ezzel együtt. A jelen kötetben azonban Kippa, aki miatt felhúztam a szemöldökön. Egész eddig azt hittem, fiú. Talán, mert kis rókának és nem rókalánynak emlegették. Erre kiderül, hogy rókalány? Ok, a képessége is érdekes lesz, de érzékenyen érint, amikor a szereplők nemét nem tudom ránézésre megmondani egy képregényben. Itt nagyon nem jön be a nemsemleges kinézet.
A rajzok továbbra is szépek. Nem a Monstress a kedvenc képregényem, ahhoz olyan elemek, mint a Bárónő és Maika kapcsolata túlzottan nem tetszenek, de az egyik legszebben rajzoltnak ezt tartom. Ez a kötet is szép, esztétikus.
Már várom, mikor jelentik be, hogy film vagy sorozat készül belőle. Addig is, lehet majd tovább olvasni Maika és barátai történetét…
Liu: A kiválasztott – Mint képregény: 85% minőségi rajzok, összetett karakterek és továbbra is bővül a világa.
Szubjektíven: 75% a Bárónő egyre ellenszenvesebb, még mindig várom, mi a nagy játszma.