Magazint felélesztő, életmódot váltó, álmokért küzdő.

Alice vidéki lány, aki korán elvesztette az édesanyját. Az asszonynak megvolt a maga álma, karrierről és a városról, ám helyette családanya lett. A lány elhatározza, hogy ő fogja megélni az álmot helyette is. Ő is tehetséges fotós, és sokak szerint tehetséges is. New Yorkba költözik, hogy ott igazi fotós váljon belőle. Ez azonban nem megy olyan könnyen, mint előre gondolta. Titkárnői állást kap a legendás Helen Gurley Brown mellett. A feminista írónő találta ki a modern nő alakját, és most ezt igyekszik elterjeszteni egy lap szerkesztőjeként. Helen a Cosmopolitan új arculatán dolgozik, bár sokan igyekeznek gáncsolni. Alice szívvel-lélekkel az ügy mellé áll, és maga is igyekszik modern Cosmo lánynak lenni. Így fontolgat egy forró viszonyt a szexi Erikkel, miközben igyekszik fotós munkát is kapni.

Az ötlet látatlanba is tetszett. Ma már történelminek ható regény, hiszen a célközönség nem élt még a regény jelenében – én sem. Egy generációs váltást igyekszik megmutatni, aminek a hatásai viszont ismertek már a mi jelenünkből is.

Konkrétan Helen Gurley Brown munkássága, aki tulajdonképpen megteremtette a szingli életstílust és a magazinban népszerűvé is tette. A történelmi regényektől van kölcsönözve az írói módszer is: nem Helen a főszereplő. Az Alice, aki egy kitalált szereplő, de ott van közvetlenül Helen mellett, és közvetíti nekünk a nő életét és munkásságát. Egy szemtanú, akivel az olvasó könnyebben azonosulhat.

Az érződik is a könyvön, hogy Helen mennyire közel áll a szerzőhöz és tiszteli azért, amit elért. Egy erős asszony, szilárd elképzelésekkel, de megragadta a gyengébb oldalát is. Ahogy ő is kétségek közt vergődik, ahogy a férje tartja össze. Miközben megélte az általa képviselt modern nőt, és nagyon hisz is ebben, az egyensúly is meglett az életében: megszerezte a nagy szerelmét is, és a regény jelenében boldog házas. Helen alakja él a lapokon, és működik.

Sajnos, a főhősnő, Alice közel sem sikerült ennyire. Őt egy kísérletnek éreztem. A vidéki jó kislány, aki a városba kerülve keresi magát és minden hat rá. Helen nagyon is, és Alice igyekszik megfelelni a Cosmo-lány képnek. A gondom az, hogy ezt elsősorban szerelmi téren igyekszik magáévá tenni. Alice is ki akarja próbálni, milyen csak a testiség kedvéért kapcsolatban lenni, kalandozni, és nem férjhez menésen törni a fején. Nem szerelmesnek lenni, csak szórakozni. Alice jelleme azonban nagyon más, és amikor Erik mellett kipróbálja ezt az életformát, végig azt éreztem, hogy ez nem működik a lánynál. Önellentmondásos, és maga Alice sem hiszi igazán, hogy ez neki való.

Az átjött ebből a könyvből, hogy Helen hogyan hozta divatba azt a karaktert, aki majd Carrie lesz a Szex és New Yorkból. Nagyon sokszor be is ugrott, hogy Helen mennyire hasonlít a sorozat hősnőjére. Alice viszont nem hiteles ebben a szellemiségben, legfeljebb annyiban, hogy ő is képes lesz a biztos helyét feladni, hogy az álmából próbáljon megélni és karriert létrehozni. Kerekít is neki a szerző egy boldog véget, de nem véletlen, hogy abban nem a szingli sikerember lesz, hanem szerelmes lesz, férjhez megy, családot alapít és mellette lesz karrierje. Ez illett is a lányhoz, nem Erik és a buli hajnalig.

Nem egy cselekményben gazdag regény, a korszakot fontosabbnak éreztem benne, mint Alice életének kis eseményeit. Könnyen olvasható, egyszerű és megvannak a maga működő képei. A szerkesztőség élete, ahogy a tulajok Helen bukására játszanak – az tetszett benne.

Kifejezetten csajos könyv, aminek a korszak adja meg a pluszt.

Rosen: Egy nyár New Yorkban - Mint női: 65% pluszt ad neki a Cosmo története és a korszak, de Alice története tipikus.

Szubjektíven: 55% nem szerettem a hősnőt, a korszak bemutatása azért tetszett benne.