Nyomozós, régi bűnökért fizető, helyzetbe beleőrülő.
Évekkel korábban három testvért elválasztottak egymástól. 4, 3 és 1 évesek voltak. Olyan szörnyűség történt a családjukban, ami miatt mindenki jobbnak látta, ha messze kerülnek egymástól és kapnak egy új esélyt. Most egy háromgyerekes anyának kellett meghalnia, porszívó csövet ragasztottak a szájába, és bekapcsolták a készüléket. A gyerekeit megkímélték, a férje üzleti úton volt, és nincs indíték sem. Az egyetlen szemtanú a nő kislánya, aki zaklatott, keveset beszél, és érezhetően titkol is valamit. Csak abban biztosak, hogy a gyilkos célzott arra, hogy egy másik nő is a listáján van. A kislánnyal Freyja kezd el foglalkozni, aki a harmincas évei elején megrekedt. A bátyja lakásában él, csak egy normális pasit szeretne, de akivel többet tervezett, egy éjszaka után egy szó nélkül elment. Lesz is döbbenet, amikor a nyomozás vezetőjében az egyéjszakás kalandjára ismer a nő. A személyes ügyeket félretéve meg kell oldaniuk az együttműködést, mielőtt a gyilkos újra lecsap.
Skandináv kriminek számít, bár azért ez jobban kiesik, mint a svéd vagy dán krimik. Sigurdardóttir izlandi szerző és a története, ez a sorozata mindenképpen Izlandon is játszódik. A sok sötétség, zord. de a maga módján szép természet itt is megvan. Arra nem esküdnék meg, hogy annyira jóléti állam, mint a svédeké, de szerintem jól megy az izlandiaknak.
A skandináv krimik szentháromsága nem teljesen valósult itt meg, bár ettől még jó maradt a
regény. De nézzük, mi volt és mi nem.
1: Sötét, gyomorforgató bűnügy. Pipa. Már a nyitó gyilkosság is kellően borzalmas. El tudok képzelni érdekes eszközöket gyilkos eszközként, de itt egy porszívót használnak. Bele se akarok gondolni, milyen lehet, ha a szádba dugják és megfulladsz, míg kiszívja a levegőt a tüdődből. Az igazán borzalmas eset azonban a gyilkos motivációjából bukkan elő. Ennek van köze a múlthoz, és olyan halmozottan szörnyű, hogy nagyon bele se akarok gondolni. Mondjuk úgy, meg tudom érteni, hogy a gyilkos beleőrül.
2: Nyomorult életű nyomozó. Pipa. Huldar nem egy boldog figura. Bármibe fog, valahogy nem elégíti ki a végeredmény. Nyomozónak nem rossz, de a magánélete egy katasztrófa. Egyszer elhatározta, hogy kipróbálja, milyenek az egyéjszakás kalandok. Eredmény? A legjobb barátja nejével összejött egy alkalommal, és most a férfi szemébe se bír nézni. Bűntudata van, mert a pár válik, és nem tudja, ez mennyire az ő hibája is. A másik egyéjszakása Freyja volt, akivel most együtt kellene dolgoznia, de a nő érthető módon ellenséges vele. Pedig már megérett a férfiban a gondolat, hogy váltson és más legyen, de meg tudja-e tenni, elhiszik-e neki? Freyja meg simán szenved. Se lakása, se szerelme, a kutyája is a bátyjáé. Valahol irritált is, ahogy belesüllyed az önsajnálatba. Ő még nyomasztóbb lett, mint Huldar. A férfi még nem adta fel, Freyja inkább.
3: Társadalmi problémák kiemelése. Ez az, amihez nagyon bele kell magyaráznom, ha ki akarom pipálni. A családon belüli erőszak lesz a visszatérő motívum, de ezt nem tudnám kortünetnek nevezni. Szerintem mindig is voltak bajok egyes családokban, csak egyes korokban ezeket jobban el kellett és akarták titkolni.
A történet érdekes, de nagyon kényelmes a tempó. Nyomoznak, de mindent átrágnak és lassan esnek le az összefüggések. Úgy voltam vele, hogy egy-egy jelenet le tudott kötni, pl. a szemtanú kislány kihallgatásai. Ugyanakkor az egész menete úgy állt időnként, hogy untam magam olvasás közben. Nem rossz, belemerülős és az a skandináv sötétség megvan benne, csak éppen az olyan krimiket szeretem, amelyek ennél jobban pörögnek.
A stílusa viszont tetszett, olvasmányos. Nem azért éreztem lassúnak, mert sok lenne benne akár a leírás, akár a kilométer hosszú, felesleges mondatok.
Nem került be a legemlékezetesebb skandináv krimik közé, amelyekkel dolgom volt, de az érdeklődésem felkeltette annyira, hogy majd olvassam tovább is a sorozatot.
Sigurdardóttir: Gének – Mint skandináv krimi: 75% sötét indokkal elkövetett kegyetlen gyilkosság, nyomorult nyomozó és jókora csavar a végére, de addig el is kell tudni olvasni.
Szubjektíven: 55% jól lehetett olvasni, egy-egy jelenete emlékezetes is – pörgősebben jobban tetszett volna, de látok benne még lehetőséget.