Változatos, szerencsére találó, családos.

A házaspár nem volt gazdag, de szeretetben éltek, és amikor gyermekük született, a fiúcska is boldog, szép gyermek lett. Mivel a megélhetésnek az asszonynak is dolgoznia kellett, egy kosárba tette a babát, amíg kagylókat gyűjtött, hiába figyelmeztették, hogy egy tündér ellophatja a kicsinyét. Egy napon meg is lett a baj: egy hegyesfülű, ráncos gyermeket talált a kosárban a sajátja helyett: mit tegyen? (A halász felesége és a váltott gyerek) A szegény embernek három okos fia volt, akiknek biztosítani akarta a jövőt. Ehhez iskoláztatás kell, ami pénzbe kerül. A lelkét adta a pénzért az ördögnek. 20 év múlva jön az ördög, a fiúk pedig szakmájuk birtokában küzdenek az apjukért: a pap, az orvos és az ügyvéd. (Az ügyvéd és az ördög) Az egyiptomi szultán szörnyű jóslatot kap: 7 évig minden ügye balul sül el és szenvedni fog. Ha elzarándokol, csak maga, de ha nem, a családját is magával rántja. Remete lesz belőle, akire felfigyel egy gazdag ember. Már túl sokszor vált el a nejétől, nem veheti újra el, hacsak valaki más nem lesz előbb a nő férje. (Haszan szultán házassága)

Valahol lenyűgözőnek tartom, hogy milyen meséket mondanak a világ különböző tájain: még ha semmilyen kapcsolat nem is volt a népek között, egy-egy történet ismerős, több változatban is él, és része az emberiség közös mesekincsének.

Ez a kötet már csak azért is izgalmas, mert nem elégszik meg annyival, hogy összegyűjti a meséket. Minden mese után van egy kicsi, pár soros háttér – azért nem a gyerekeknek szánva, de felnőttként én érdekesnek találtam. Hol és milyen formában él még a mese, honnan származik a kötetbe bekerült történet.

Ugyanis ez egy átfogó mesekönyv, a világ minden részéről gyűjtve a történeteket. Szerettem is, milyen világos a koncepció és milyen elegánsan teljesíti ezt a feltételt. Mindegyikben valamiképpen főszereplő a család, és egyik sem egy hagyományos, szülők és gyerekek felállás. Van itt, amikor két özvegy királyné szeret bele egymásba, és az istenek adnak nekik egy gyermeket helyeslésük jeleként. Van, ahol az özvegy újra megházasodik, és a mostoha igyekszik beilleszkedni a családba. (Innen tudtam meg, mennyire ritkák a népmesékben a kedves mostohák. Itt megismerhetünk belőlük is párat.) Akad örökbefogadott gyerek nem egy, egymásba kapaszkodó árva testvérek, egy férj és több feleség, vagy éppen fordítva, egy nő több férjjel, fogadott testvérek és még sorolhatnám. De közös, hogy ezek jól működő családok lesznek, még ha egyes kultúrák olyan ötleteket is bedobnak, amelyek azért furcsák nekem. (Az oroszlán, aki emberi nőket vesz el és gyerekeik is lesznek…)

Mivel ennyire széles a választék, változatosak a mesék, annak ellenére, hogy a család mindegyikben fontos lesz. Ismerősebb, vagy idegen hangulat, de kalandos és tanulságos történetté kerekedik.

A kiadvány illusztrált, növelve a kedvem, hogy lapozgassam. Nem estek túlzásba: általában a mese legelején, a cím fölött van egy a lap negyedét, vagy kisebb részt kitöltő színes kép, ami a mese egy jellegzetes elemét emeli ki. Lehet az a felnőtt fiú lovagként, a lányt segítő kis manók rajza vagy éppen az alkut kötő ördög. Helyesek, jópofák, tetszettek.

Az sem mellékes, hogy szépen vannak elmesélve a történetek. Olvasmányos, kellemes – nem ez az utolsó Zalka Csenge Virág mesekönyv, amit kézbe vettem.

Zalka: Széltestvér és Napkelte – Mint mesekönyv: 100% gondosan szerkesztett, szép kiadású kötet, tartalmas mesékkel tele.

Szubjektíven: 95% egy-egy mese azért fura volt nekem, de szép és igényes kötet is, jó mesékkel tele.