Világokat mentő, isteneket szolgáló, harcossá és bajtárssá váló.

Rosenique túlélt egy árvaházat, most csatornapatkányként küzd a mindennapokban a túlélésért. De már nincs egyedül: pár hónapja megismerte Zettét, a fiatal nemest, aki gazdag családját és az örökségét hagyta hátra az utcai kalandok kedvéért. A lány megtanította a túlélésre, egymásba szerettek, és már együtt küzdötték át magukat az életen. Rosenique különösen érzékeny volt egy alvilági kiskirály ügyeire, aki gyerekként egyszer majdnem fogságba ejtette. Kislányokat árult, máig – amikor Zette rájött, hogyan tehetnék tönkre, a kockázatokat sem mérlegelve belevágtak. Ám a lánynak rá kellett jönnie, hogy az egyetlen is elárulta, akinek eddig vakon hitt. Mire egyáltalán felmérné az árulás súlyát, további titkokat kell feldolgoznia: ki Zette igazán, mi a célja és mit kellene megtennie, hogy visszakaphassa. Rosenique belecsöppen egy világba, ahol az istenek kiválasztottaknak adnak kivételes erőt, akik ezek segítségével küldetéseket hajtanak végre. Nincs erre felkészülve, de belevág. Világokon és kalandokon keresztül keresi a válaszokat, miközben ő maga is fejlődik.

Magyar szerző regénye, ha a név kicsit megtévesztő is lehet. Mondjuk, Kae Westa – nem is látszik igazi névnek, érezni belőle, hogy felvett név. De nem is ez a lényeg. Magyar szerző könyve, van is benne magyar helyszín, ennyit akartam csak ebből kihozni. Egy fantasy, aminek egy része Budapesten játszódik.

De ettől ez nem lesz magyarországi fantasy, mint pl. a Garabonciás Osztag kalandjai. A hősnő egy párhuzamos világ szülötte, és inkább az a kitalált világ dominál. A sok párhuzamos sík közül az egyik a mi világunk, és egyszer oda is el kell látogatni egy isteni ügy rendezése miatt, ennyi.

Valahol még szerettem is az ötletet – hogy több isten létezhet, több világon, és a kiválasztottaknak megvan az esélye az átjárásra, és segítenek egymásnak rendben tartani a dolgokat. Portal fantasy is ettől, hiszen ajtókat nyitnak a világokon keresztül. Van egy köztes tér, a világok között, ahol a táborhelyük van, és innen indulnak egy-egy dimenzióba küldetésre.

Változatos ettől a cselekmény, a kitalált világ képe. Westa több kalandot is megírt, más-más világokat mutat be és hoz nem egy olyan dilemmát, ami alaposan próbára teszi hősnője akaraterejét. Rosenique a származásából adódóan nagyon rosszul viseli, ha védtelen gyerekekkel történik valami rossz. Az egyik világon pl. nagyon sok a démon, és a béke érdekében időnként áldozatot kell nekik adni – ártatlan gyermekeket. Rosenique nem akarja ezt eltűrni, és a többieknek kell ráébreszteni, hogy a démonokat nem lehet legyőzni. Így egy gyerek megmenti több ezer másik életét – jobb megoldás egyszerűen nincs.

Az ilyen kérdések mindig adnak kicsit többet a történethez, mert már nem csak egy fantasy kaland, hanem elgondolkoztat is. Etikából mindig azt tanultam, hogy nem megengedhető, ha több megmentéséért feláldozol egyet. Neked mi a véleményed? A démon bolygó papnőjével értesz egyet, vagy Rosenique álláspontján vagy? Szerettem, hogy ez a regény enged ilyen kérdéseket feltenni.

A szereplők karaktert kaptak, és egymáshoz képest nagyon sokféle személyiség akad közöttük. A közös az istenük iránti elkötelezettség és hogy harcos hősök. Érdekes az is, mennyiféle kapocs köti őket az istenükhöz. Vagy az, hogy mit tesz az emberek hite az istenekkel. Mert ez nem az a világ, ahol az isten tehet akármit, az embereknek meg tűrni kell. Talán nincsenek is vele tisztában, de az emberek hite nagyon meghatározza az isten jellemét, a külsejét, de még az uralma alatt tartott területeket is.

Rosenique erős, cselekvő hősnő. Mégsem kedveltem igazán meg. Azt is tudom, miért. A Zette iránti vegyes érzelmei, majd ahogy egyre inkább képbe kerül mellette Rollace – van benne egy jókora rész, amikor már Rollace és Rosenique is tisztában van az érzelmeivel, mindketten tudják is mit akarnak, de a nő fejezetek hossz során át gyötrődik. Mégis, min? Zette nagyon mélyen megbántotta, esélye sem volt tisztázni vele rendesen a dolgokat, de úgy csinál, mintha minden szép és jó lenne közöttük, miközben a legutolsó találkozásukkor árulóként meg tudta volna gyilkolni. Ha tudja, mit és ki iránt érez, miért csinál úgy, mintha egészen más lenne a helyzet? Közben meg folyamatosan gyötrődik – azt nagyon nem bírom.

A másik problémám a kötettel, hogy túlírtnak érzem. Ha sok a világ, sok kalandot akar, nem csak Rosenique és az istene ügyét rendezi, sorozatnak nekem jobban működött volna. Így nem egy világ kalandját feleslegesnek éreztem, mert közben a lány ügye alig vagy semmit nem haladt előre.

Az is különös, bele is zavart, amikor valami nagyon a mi világunkból származó kap helyet egy nagyon fantasy világban. A régimódi lovag, Zette és Rosenique harcostársa, egy középkori hangulatú fantasy világban, Rollace egy Marvel filmes pólóban? Hát…

Volt benne több jó ötlet, a világképét is szerettem, de igazán nem fogott meg ez a regény. Egynek elment, de nem több.

Westa: Főmarsall kisasszony – Mint fantasy: 65% többféle kaland, változatos kalandok, erős hősnő. A lelki dráma meglepően sok és túlírt benne.

Szubjektíven: 50% különösebben nem fogott meg. Az alapötlet tetszett, némelyik kaland is, de nem az egész történet.