Kisvárosi, sorozatgyilkosos, kamaszos.

Osborne egy unalmas kisváros Nebraskában. Makani nem önszántából költözött ide a nagyanyjához – bár a hivatalos változat szerint a romló egészsége miatt felügyeli az asszonyt, míg leérettségizik, valójában így büntetik és tartják távol attól, amit otthon tett. A lány őrzi a titkát, senki nem tudja, igazából miért itt és nem Hawaii partjainál maradt. Szerzett két barátot és érdekesen alakul a kapcsolata Ollie-val, aki hozzá hasonlóan nem illik ide. Ollie, akit a szülei halála óta rendőr bátyja nevel, aki szőke fürtjeit rózsaszínre merte festeni egy konzervatív kisvárosban. Barátok, szerelmesek – maguk sem tudják, de készen állnak kideríteni. Ám a nyugalmat egy gyilkosság zavarja meg: az iskolai előadások sztárját, a kiemelkedően tehetséges Haley-t brutálisan meggyilkolják. Majd a veretlen focicsapatuk ásza, Matt válik hasonlóan kegyetlen gyilkosság áldozatává. Amikor Makani kerül a gyilkos célkeresztjébe, szembe kell néznie azzal, ki volt és miért ragadt itt.

Duncan az a szerző, aki ezt a zsánert remekül érezte. Ifjúsági történeteket írt, amelyekben volt szerelem is, kamasz kérdések is, közben meg horror és thriller elemek színesítették a történeteit. Erről a könyvről nagyon az jutott eszembe, hogy olyan, mint egy nagyon gyengén sikerült Duncan-regény. (A legismertebb a Tudom, mit tettél tavaly nyáron.)

A Valaki van a házadban kétféleképpen olvasható. Lehet benne keresni a thriller és talán minimálisan a horror elemeket, nagyobbrészt azonban ifjúsági regény. Thrillerként elég gyengén muzsikál, ifjúságiként némileg jobb a véleményem.

A középpontban nagyon Makani áll, és Perkins jól el is játszik azzal, hogy mi történhetett a lány múltjában. Rengeteg utalás van, hogy valami súlyos dolgot követett el otthon, azért száműzték ide. De hogy konkrétan mi történt, csak a vége felé derül ki, amikor mindent elmesél a barátainak – mert már nem lehet titkot tartani, a rendőrségi ügy miatt úgyis kiderülne minden. Addig húzta az idegeket a szerző, és velem el is hitette, hogy valami borzalmat rejteget Makani. Ehhez képest teljesen kiakadtam, hogy mennyire kisszerű az eset, amit olyan nagyon titkol. Levágta a barátnője haját – igen, fenyegetően és megijedtek tőle, majdnem katasztrófa lett az ijedtség miatt, de messze nem ő volt ott a legrosszabb. Nagyon csodálkoztam, hogy Makani lett a bűnbak, pedig az egész beavatási szertartás miatt kellett volna kiakadni, és azt betiltani. Az úszócsapat végzőseit is elő kellett volna venni. Makani is áldozat ott, nem a nagybetűs rossz. Ha a barátnője meghalt volna, vagy tényleg ártott volna neki, ok. De nem. Így nekem csalódás, mi volt a titok.

Különben meg nagyon tipikus lányregényes, ahogy a szerelmi szálakat építi Ollie-val. Ismerkednek, randiznak, olyan kis semmilyen. Talán csak annyival több, hogy a nyári flört után a történet jelenében beszélgetni is elkezdenek, és hihetőbb, hogy szerelmesek is lesznek, nem csak egymás mellé csapódnak.

A történet másik fele a gyilkosé. Sokáig a kamaszok életét nem is befolyásolja, csak meg vannak ijedve és döbbenve, hogy mi történik a városban. Mi olvashatjuk, amikor a gyilkos lecsap. Mondjuk, a véres részek ki vannak takarva – az áldozat rádöbben, hogy mi történik körötte és jön a pánik – itt pedig elhallgat a szerző. Egyetlen késelés vagy brutális tett sincs megörökítve. Mondhatni, korhatáros. Még így is ezek a kötet legjobb részei, engem legalábbis sokkal jobban lekötött, mint Makani nagyon lányos fejezetei, vagy az Ollie szerelem.

Sajnos, amikor Makani és Ollie bekerülnek a hajszába, azonnal az is kiderül, ki a gyilkos. El se akartam hinni, hogy ilyen egyszerűen megoldja Perkins. Semmi rejtély, semmi nyomozás, látják, ki volt a támadó és a rendőrség megindítja ellene a hajszát. Nagyon unalmas megoldás. Amikor a végén azt is elmeséli, mi volt az indítéka, legszívesebben kitéptem volna a lapot. Addigra már nem voltak nagy elvárásaim, de ennél mondvacsináltam és hülyébb indítékot nehezen lehetett volna kitalálni.

Perkins szerencsére jó mesélő, és megtölti élettel a karaktereit. Jól sikerült Makani és a nagyanyja kettőse. Tetszett, ahogy érzékelteti, mennyire rossz szülők Makani felmenői és ez milyen sebeket hagyott a lányban. Ha nem is pörögnek nagyon az események, nem unatkoztam olvasás közben.

Makani múltja és a gyilkos indítéka nekem nagyon lehúzta, de ifjúsági regénynek azért korrekt. Majd filmen is megnézem, mit hoztak ki belőle.

Perkins: Valaki van a házadban – Mint ifjúsági: 65% jól felépített karakterek, lelki sebek és szerelmi szál korrekten. A thriller elem színesíti, de sok a furcsa megoldás.

Szubjektíven: 50% Perkins stílusát szeretem, olvasmányos. A gyilkosos jelenetek is bejöttek. De sok más irritált, pl. a gyilkos személye és motivációja.