Fülszöveg:
Mi történne, ha az állatok beszélni tudnának? Alighanem jól megmondanák a véleményüket rólunk, emberekről. Ebben a könyvben negyvenöt állat beszél, morog, kacag, kiabál, és bizony csak kevesen dicsérik az embert. Miért is tennék? Ugyan miért rajongana egy béka azért a vigyori gyerekért, aki befőttesüvegbe zárja? Vagy miért integetne bájosan a fóka annak a kétlábúnak, aki fegyvert fog rá? És vajon ki ne lenne ideges a farkas helyében, mikor mindig a szemére vetik, hogy megette Piroskát meg a nagymamát? Semmi kétség: nehéz az állatok élete, és ezen egyedül az ember segíthet. Mégpedig azzal, hogy szereti őket. De nemcsak a szívével, hanem az eszével is. Már ha van neki.
Szerintem:
Párkönyve a Segítség, állat! című Nógrádi-kötetnek. Annyira
egy ívású a kettő, hogy tulajdonképpen amit ahhoz írtam, ide el tudnám ismételni.
Amit azonban lényeges különbségnek érzek: ebben a kötetben kiemelten azok az állatok fordulnak elő, amelyeket házi állatként is ismerünk és tartunk. A többség olyasmi, mint a tengerimalac, nyúl, kutya, vagy éppen a teknősök. A végére bekerült pár klasszikus, mindenki által ismert vadon élő is, mint az elefánt vagy a tigris. De ez a kötet elsősorban a házi kedvenceké.
Ebben a kötetben is megszemélyesednek az állatok, mesélnek magukról vagy éppen egy problémás helyzetet akarnak megoldani, ami közben megismerjük őket. Visszatérő motívum, hogy a segítséget kérő vagy éppen levelet fogalmazó kisállat a kiskamasz gazdája miatt van szorult helyzetben. Akad itt csincsilla, aki attól tart, a kis gazdája meg akarja ölni a bundájáért. Ezért etetné olyasmivel, ami nem kisállatnak való eledel. De van guppi és süni is, akik a tartásuk körülményei miatt vannak kiakadva. Nyúl, aki gyűlöli a húsvétot.
Nagyon sokszor megjelenik, hogy az állat nem bírja, ahogy kiölelgetik belőle a szuszt, ha nem tartják a helyét tisztán, illetve nem azzal etetik, ami neki való.
Ez az a könyv, amit akkor veszel meg a gyereknek, amikor kisállatot akar. Te meg felelős felnőttként így humoros formában megismerteted vele, mire vállalkozik és mit jelent gazdinak lenni. Hogyan kell jó gazdinak lenni.
Fontos üzenet, abszolút gyerekkézbe való!
Felnőttként van annyi bajom vele, hogy számomra nagyon demagóg módon sulykolja az üzenetét. A finomabb módszereket jobban kedvelem, de ha figyelembe veszem, kiknek íródott, azért meg vagyok vele békülve.
Illusztrált kiadvány és én szerettem az állat ábrázolásait is. Pont egyensúlyban van, hogy finomított, nem reális képek, de nem is mesefigurák az állatok. Rájuk ismerni, de plüss verzió, ha fogalmazhatok így.
Van benne humor és dráma, jópofa, tanulságos. Könnyű olvasni, jól tagolt. Nagyon korrekt kiadvány, még felnőttként is lekötött, ha a fenti problémáim (demagóg üzenet, egyes elemek gyakori ismétlődése) voltak is vele.
