Fülszöveg: 

Az Eredet az a történet, amely végre minden kérdésre választ ad Dredd Bíró világával kapcsolatban! Hogyan lett Amerikából kietlen pusztaság, amely két Megaváros között terül el? Hogyan született maga Joseph Dredd, és mi történt, amikor legelőször lépett törvényhozó bíróként az utcára?

Hatalmas felbolydulást kelt, amikor rejtélyes csomag érkezik az Igazságügyi Nagycsarnokba. Dredd nem hagyhatja figyelmen kívül, és egy válogatott csapat élén embert próbáló küldetésre indul Átokföldre. A csomag tartalma ugyanis nem csak a bírói rendszer alapjait kérdőjelezheti meg, hanem egyenesen Mega-City 1 történelmének sötét bugyraiba vezeti őket…

Szerintem: 

Dredd bíró képregénynek teljesen

korrekt, és egy egész történetet mesél el, ami alapján bárki belekezdhet, nem kell előismeret sem hozzá. Amiért mégsem tetszett annyira, az talán a hangulata és a rajzai, de ez teljesen személyes, és nem a képregényt tartom gyengének. Csak nem pont az ízlésem.

A rajzok kapcsán ragadom meg legkönnyebben: helyenként zsúfolt, közben olyan elmosódottnak is látom. Már megszoktam, hogy a bírók sisakja miatt nehezebben különböztetem meg a szereplőket, de most volt pár elem, ami a szokottnál is jobban zavart. Nem csak az, hogy teljes öltözetben összemosódik, melyik bíró melyik. Dredd állának túlragozása az egyik – értem én, hogy eredet és család itt összefügg, de komolyan, arról kellene megismernem a főszereplőt, hogy milyen elnyújtott az álla? Ami családi vonás, mint itt kiderül.
Pedig van benne ötlet. Ahogy a kinti világot és a torzultakat megragadja, abban bőven van ötlet. Alapvetően a fejekkel játszik el, de volt benne olyan megoldás, hogy csak néztem, hogy is van ez.

A cselekmény fokozatosan áll össze – a bírók nyomozása és egy csoport tevékenysége párhuzamosan halad, hogy aztán a bírók küldetésre induljanak Dredd vezetésével. Itt sem marad teljesen lineáris – Dredd ugyanis elmeséli a bíró történetét, akiből őt és Ricót klónozták. Ez a történet pedig nem csak Dredd eredettörténete, de a bíróké is. Hiszen Fargo volt az eredeti bíró, aki a rendszer egyik alapítója.
Van benne fordulat, sok kaland és nagyon sok akció.

Ami nekem lehúzta, amit mindebből majd kihoz az író. Egy posztapokaliptikus, sok tekintetben rossz világot fest meg. Bár Dredd maga a törvény és ennek a világnak az emblematikus alakja, itt már neki is vannak olyan pontok, ahol érzi, hogy változni kellene és nem helyes, amit tesznek. Pl. a genetikailag fertőzöttek, a mutánsok között is vannak olyanok, akik nem azt a kitaszítottságot és magukra hagyottságot érdemlik. A Város hibája is, hogy a genetikai anyaguk egyre romlik, és esélyük sincs megmenteni magukat, vagy legalább a leszármazottjaikat. A bírók rendszerének kialakulása is kétféleképpen nézhető, és Fargo a végére megfogalmazza, mit vesztettek el vele. Ami elég keserű üzenet Dreddnek, aki így újfent szembesül azzal, hogy mivé lett a világ, aminek az életét adta.

Benne érzem a történetben, hogy nem simán egy kitalált jövőbeli társadalmat kritizál és mutatja meg a hibáit, de át lehet hallani, hogy a ma is milyen hibákba esik bele. Ez most nem esett jól, a Dredd bírót most jobban szerettem volna egy akció – sci-fi történetként olvasni, nem elmélkedni a mögöttes tartalmon.

Vagyis: a történet ki van találva. Nem csak akció és egy jövőbeli világ képe, de érezni belőle, hogy a mának is van üzenete. Korrekten meg is lett rajzolva, színes és ötletei vannak, visszaadja ezt a vigasztalan jövőbeli világot. Jó képregény, csak nekem a fentiek miatt kevésbé tetszett most.