Fülszöveg: 

Agnes Browne bámulatos asszony. Nappal kofa: gyümölcsöt és zöldséget árul egy forgalmas dublini piacon. Este és éjjel Redser Browne felesége és hét rakoncátlan gyermekük anyja, dajkája, tanárnője és lélekgyógyásza.
Aztán Redser meghal.
Ez a hatvanas években játszódó megható regény emléket állít annak, ahogy Agnes az özvegyi sorssal birkózik, legjobb barátnője, Marion, valamint páratlan humorérzéke és a szerelmes természetű Pierre segítségével. Egy csodálatos asszonyi jellem és a dublini szegénynegyed világa kel életre ebben a nagyszerű regényben.

Szerintem: 

Szeretek kellemesen

csalódni egy könyvben! Minimális elvárásaim voltak: egy özvegy 7 gyerekkel egy szegénynegyedben? Ráadásul feltűnően vékony is a kötet. Ehhez képest most azt sajnálom, hogy nincs másik része vagy nem lett hosszabb ez a történet.

Igazából olyan lineáris cselekménye, amit egy regényben általában keresek, nincs. Ahogy az egész köteten átfutó konfliktusa sem. Ez sokkal inkább epizódok sokasága, amelyből összeáll a család élete. Ha más formában készül el, mondjuk a fejezetek elkülönülnének egymástól címmel, működne novellafüzérként is.
Több gyerek kap saját kis kalandot, és mindig ott van az anya alakja is, aki összeköti a történetet. Legyen az a kamaszodó legnagyobb fiú kérdéseinek megválaszolása, a kislánya megmentése az apáca tanárnő túlkapásaitól, vagy éppen a gyerekek taníttatásához, szakmatanulásához szükséges eszközök beszerzése.

Bár az alaphelyzet az, hogy a családfő meghalt, és a családnak folytonosan nehézségekkel kell küzdeni, mégis jó hangulatú történet. Sok mindent lehet irigyelni, ami nem anyagiak, de mégis, jobb tőle az életük. Ahogy a Browne gyerekek összetartanak, amilyen szoros a kapcsolatuk az anyjukkal. Ők valóban számíthatnak egymásra, harcolnak egymásért. Elfogadják, ha mások. Mert pl. a Rory nevű fiú tipikusan az a lányos fiú, akire rá van írva, hogy homoszexuális, ha ez így nincs is kimondva.

Vannak az életükben humoros helyzetek, és jól esik a mosolygós történeteket olvasni. Nagy kedvencem volt a bírósági tárgyalás, ahol a végére a bíró és a rendőr érezte rosszul magát. De tetszett az is, hogy véletlenül a gyerekek hogyan hozzák össze anyjuknak a Cliff Richards élményt.
De mondhatnám azt is, hogy jó olvasni attól, hogy emberséggel van tele, a családtól függetlenül is. Agnesnek van testi-lelki jó barátnője, aki ott van mellette jóban és rosszban. A végére ott van Mr. Wise, aki felkarolja Markot és aki által a fiúnak jövője lesz. Pedig nem lenne kötelessége, neki a fiú csak egy idegen, de segédkezet nyújt és barát lesz. De a már emlegetett Cliff is említhető, aki sztár létére segíteni fog két rosszcsont fiúnak, akik még csak fel sem ismerték őt.

De nem csak ezt tudja a regény. Ott vannak a rossz élmények, a nehéz élethelyzetek is a sorok között. Elég csak arra gondolni, hogy Agnes a házasságában tulajdonképpen egy bántalmazott asszony volt. Ki van írva kereken és nyíltan, hogy a férje hirtelen haragú szerencsejátékos volt, aki részegen és dühében képes volt kezet emelni a feleségére. Van szó arról, hogy mi mindent vesztett el.
De társadalmi szinten is lehet olvasni a sorok között: hogy mennyire előítéletesek a szegény negyed lakóival szemben, pl. a rendőrök. Hogy az egyházi tekintéllyel mennyire el lehet fedni a kegyetlenséget és a gonoszságot.
Sok negatív dolgot, helyenként akár tabutémának tűnő témákat is felhoz, de elrejtve a történet mélyebb pontjaiba, hogy a felszín a Browne család másik arca maradhasson.

Hangulatos, jól olvasható kötet is, mondhatni, olvastatta magát. Nincs túlírva, de vannak leírások, érzelmi élet, jól megkomponált párbeszédek. Egyes részei szinte színpadra kívánkoznak, nem is csodálom, hogy film is készült belőle.

Nagyon kellemesen meglepett ez a könyv, tudom ajánlani. Magamnak meg felírtam, hogy valahonnan kerítsem elő a filmet is.

Idézet: 

Néha ez a fékevesztett , tragikus, szomorú és nyüzsgő világ a feje tetejére áll, és egy pillanatra megáll, hogy valóra váltsa valaki álmát…

– Hova lett a frufrud? – kérdezte hitetlenkedve Agnes olyan hangon, mintha a gyerek egyszerűen elhagyta volna valahol.
– Nincs – felelte Cathy lesütött szemmel.
– Azt látom, nem vagyok egy istenverte Ray Charles! De hova lett? Hogy tűnt el? – kérdezte Agnes egyre dühösebben.
– A nővér levágta.
– Nincs is nővéred…, ha csak Roryt nem tekinted annak…
– Nem… a tanár nővér, Magdaléna nővér vágta le!