Fülszöveg:
Egy veszélyes szerelem…
Ellie Watt mindenáron meg akarja menteni Camden életét. Korábbi gengszter szeretője, Javier segítségét kéri, a férfi azonban gonosz játékot űz vele. Támogatásáért hatalmas áldozatot követel a lánytól. Választhat: hagyja szerelmét meghalni, vagy elkövet egy kegyetlen bűntényt. Ellie korábban vérbeli simlis volt, és most ki kell találnia valamit, mielőtt mindkettőjük élete végérvényesen tönkremegy.
Camden McQueen nem tudja elfelejteni Ellie Wattot. Ég a bosszúvágytól, amiért elítélték egy olyan bűntény miatt, amelyet el sem követett. A tehetséges tetoválóművész komoly lépésre szánja el magát, hisz Ellie megmentéséért bármire képes. Vajon továbbra is szeretni fogja a lány, ha megismeri az ő sötét oldalát.
Szerintem:
Azt már feladtam, hogy
ebben a sorozatban értelmes, maffiás és bűnözős szálat találjak. Ugyan ki van jelölve, hogy mi a cél és Javier miért kavart – át akarta venni a kartell vezetését –, de a módszerek továbbra sem hitelesek.
Sőt, amikor már mindent tudunk, azt is hozzá tudom tenni, hogy az egész túl egyszerű. Még csak egy rendes puccs sincs, és nem is lehet igazán tervnek nevezni. Ha Ellie megöli a bűnvezért, Javier keze tiszta marad, és már uralkodhat is. Ugyan másfelé kanyarodnak az események, és átmennek a szereplők életmentésbe és gyerekszöktetésbe, akkor sem tudott lekötni.
Pedig Halle próbálkozott, már a nyitányban van egy nagy autós üldözés is. Csak éppen az egésznek olyan a hatása, mint egy nem is B, inkább C vagy D listás akciófilm, ami köszönő viszonyban sincs a realitásokkal. Ahogy Camden félvakon lődöz az elején… Néha inkább paródiának éreztem, mint komolyabban vehető regénynek.
Bár, nem is érdemes túlmagyarázni, mert ez végső soron romantikus – erotikus nyüglődés. Halle áthozta a szerelmi háromszöget, bár nagyon gyorsan lett belőle újra két fős történet. Javier nem mondana le Ellie-ről, csak éppen a lánynál már esélye sincs. El sem gondolkozik azon, hogy vele is maradhatna, amint Camden feltűnt az előző rész végére. Csak éppen Camden rosszul viselte, hogy a szerelme, akiért mindent feladott, alig pár órával az elválásuk után már mással szexelt. Továbbra is ad olyan gondolatokat a szereplőknek, hogy a fejem tudtam volna a falba verni. Ahogy pl. Ellie magának is igyekszik megmagyarázni, hogy miért is volt együtt Javierrel, amikor Camden volt a szerelme. Az egész helyzet idegesített. Ahogy belegondolok, a cselekmény nagyját, amivel érdemben foglalkozott a szerző, az tölti ki, hogy Ellie bánja a viszonyát, bizonygatja a szerelmét, míg Camden gyötrődik, Javier meg több szinten tervezget, kivel mit akar kezdeni.
Most sem bírtam a regény kifacsart ideológiai rendszerét. Én most sem hiszem azt, hogy valaki jónak tarthatja magát, ha tudja, hogy bűnt követ el, mégis megteszi. Annyit már aláírok, hogy Ellie kevésbé szociopata, mint Javier, akinek a gyilkosság is simán belefér, de Javier akkor is egyenesebb jellem. Ahogy Ellie csak álmodozik arról, hogy lehetne jobb ember, Javier felvállalja, hogy miket és miért tesz. Camden meg szokás szerint a jófiú, akit mindenki megszívat. Ugyan párosban a lánnyal már többre megy, de nagyon kiugrik az egész környezetből, ami itt meg lett írva. Nem illik közéjük. Az a hely, ahova Halle a végére tette, az a neki való. Ott Ellie-t éreztem furcsának, hogy olyan könnyen életet váltott, de hát az egész regény ilyen meredek váltásokkal játszott.
Nem szerettem a semmiből jött, bulváros csavarokat sem benne. Derülnek ki dolgok Ellie szüleiről meg Camden exéről is. Minden arra megy, hogy a végére a két főszereplő megkapja a lehető legnagyobb happy endet, és ennek alárendeli a korábban megtudottakat is. Kiforgatja szükség esetén.
A történet és a szereplők tehát most sem fogtak meg. Mivel szórakoztató regénynél nem is akar több lenni, tartam sincs benne. Mindezt súlyosbítja az is, hogy ennek a kötetnek is trágár a nyelvezete.
Vagyis, nem esett jól olvasni. Ez az egész trilógiára igaz – ebben a részben legalább volt cselekményből több, így azért nem ez a leggyengébb láncszem.
Idézet:
Tetszik a gondolat, hogy reményt adjak. Hogy meg lehet ragadni a világot úgy, hogy még a csúf dolgok is szépnek látszanak.