Fülszöveg: 

Reggie ​Reynolds a Las Vegas-i rámenős csirkefogók gondtalan életét éli: szórja a pénzt és gátlástalan módon használja ki a nőket. Minden este hatalmas összegeket kockáztatva teszi meg a tétjeit a Bellagio kaszinó játékasztalainál. Az életet játéknak fogja fel, elszántan hiszi, hogy kivétel nélkül mindent ő irányít. Hozzászokott a fényűzéshez, és ahhoz, hogy neki senki sem mondhat nemet.

Egy napon azonban szembesül a visszautasítással, amikor Victoria Sawyer szemrebbenés nélkül fordít neki hátat. Abban a pillanatban, ahogy Reggie belenéz Vicky haragos, igéző zöld szemeibe, a játszma elkezdődik. Gyors, szenvedélyes, spontán és kíméletlen módon kívánja leigázni vágyai tárgyát. A csábítás hazai terep számára, és bármire képes, hogy minden megkezdett partiból nyertesen kerüljön ki. Egy olyan játszma veszi kezdetét kettőjük között, aminek a kimenetele azonban még előtte is homályos.

Reggie-t sokként éri, hogy az ő életét is egy felsőbb hatalom befolyásolja. Rá kell ébrednie, hogy ő sem mindenható. Azok a dolgok ugyanis, amelyek a felismeréshez vezető úton fontossá válnak számára, mint az egészség, a szabadság, a szerelem és a boldogság, pénzzel nem megvásárolhatók. Kemény leckét kap a barátságról, megbocsátásról, és arról, hogy az élet törékeny, és nagyon gyakran igazságtalan.

Szerintem: 

Hivatalosan még mindig nem sorozat, de ez a 3. regény azonos szereplőkkel és ugyanabban a környezetben. Igaz, ez a legkevésbé azokhoz

csatlakozó, mert a mostani főszereplő csak mellékszereplő a Dark-világban. Viszont, megjelennek ebben is a szereplők és kellettek Andrew megoldásához. Kifejti a történetet, amire csak utaltak korábban.

Az újdonságot is jelent benne, hogy a női főszereplő románc ellenére mennyire ellenáll a férfi minden hódítási kísérletének. Vicky is vonzódik Reggie-hez, jönnek is sorra az ajánlatok, de egy nagyon nagy 'nem' a válasz. Egészen addig, amíg a nő anyagilag nagy bajban nem lesz, meg kell mentenie a húgát és el kell adnia magát, ha segíteni akar. Ebben a zsánerben kifejezetten furcsa is, hogy milyen indokkal és mennyit kéreti magát Vicky. Viszont, a jég megtörésétől felgyorsulnak az események és már egy sokkal tipikusabb cselekmény- és kapcsolatmenet következik. De addig? Lehet találgatni, mi sebezte meg annyira a nőt, hogy extrém módon elutasító legyen.

Még egy plusz, amitől nem csak románc: a harc Dylannel. Vagyis, Reggie végleg ott akarja hagyni a maffiát, és azt akarja, ezt vegyék is tudomásul, ne keressék. Ehhez le kell győznie az öccsét, aki viszont nagyon is az apjuk örököse akar lenni. Nem ez a fő téma, alig látjuk a csatájuk összecsapásait. Mi több, van egy olyan sejtésem, hogy Andrew Dark önmagában megnyerte az egészet Reggie-nek, de az öccs manipulációi nagyon is hatnak Reggie-re. Befolyásolják a cselekményt. A románcban is. Vannak olyan húzások benne, amelyek még meg is leptek. Bár, miután Dylan logikáját megismerte az ember, azért rá lehetett jönni, mi mögött kell az ő kezét keresni. Segít a szerző könyveinek ismerete is – Green nem öli meg a főszereplőjét, happy end kényszer van. Vagyis, Reggie halálos betegsége valahogy Dylan műve kellett legyen.

Ami viszont nem tetszett: több részegység nem áll össze. Vicky lelki katyvasza is ilyen, ahogy nincs abban semmi logika, hogy éli meg a vonzódását, miért menekül el vagy sértődik meg. Annyira sérült szerencsétlen, hogy teljesen kiszámíthatatlanok is lettek a reakciói. Pszichésen nem is jön minden össze.
Plusz, nem értettem, miért nézett annyi mindent el Kellynek. Nem egyszerűen kimentette otthonról, eltartotta és olyasmiket megtett érte, mint a prostitúció, de még csak azt sem engedte, hogy a barátnője vagy akár ő maga kicsit fenéken billentse a kamaszt, hogy a szabad életének mi volt az ára a nővérétől. Vicky nagyon messze, túlságosan is messze elmegy a testvéréért. Mi több, neki mindent elnéz. Az tudja forralni az agyam, hogy Kelly mást se csinál, csak bajba és adósságba sodorja, elvárva, hogy Vicky mindig mentse is meg. Ő pedig megteszi, szereti, hozza az áldozatokat hatalmas balekként. Mindenki mást sokkal kevesebbért kizárt az életéből. Ott van az is, hogy ő találja ki, hogy eladja magát egy éjjelre Reggie-nek. Szab árat, mindent leszabályoz. A férfi elfogadja, és ezért ő már be is került a gaz pasik végtelen halmazába. De ha Reggie nem megy bele, akkor össze sem jönnek. Kétlem, hogy Vicky adott volna esélyt akkor, ha ott nemet mond, nincs szex, nincs az a kötés, amit később nem tud letagadni, amiért beszélniük kell. Különben nem tudom azt sem, honnan van pénze Reggie-nek, ha már kiszállt a családi üzletből? Mert milliárdosnak tűnik alsó hangon is, simán megvesz egy kaszinót és hasonlók. Andrew esetében volt szó róla, hogy Svájcba átmentették a pénze egy részét, abból kezdtek új életet. De Reggie? Nem csinál semmit, csajozik és szerencsejátékozik – azt nagyon kétlem, hogy a maffia pénzéből. De akkor miből?

A szerző tipikus regénye abban is, hogy mennyire felerősíti az erotika vonalat. Vicky múltja miatt sokáig vissza van fogva, de amikor elkezdenek kavarni, már vissza is estünk abba a tipikus erotikus románcba, ahol a szereplők le se tudják venni egymásról a kezüket.
Kissé nagynak is érzem az átmeneteket – a teljes nemtől az ágyból ki se kelnek állapot jön.

A stílus egy az egyben női szórakoztató. Érzelmes, túlgondolt, női. Ami plusz, az Reggie beszólásai és piszkálódása az életművész szakaszából. Hősszerelmesként már nincsenek olyan szövegei, nagyon szerelmes pasi lett belőle. Ami túl sok, az Vicky két véglete és az ugrás köztük. Mindkettőt túlagyalja különben, de ismétlődő, és nyelvileg is unalmas.

Igazából nem egy rossz regény, pláne a zsánerben. Ötlet is van benne. Szórakoztató, csak a testvérkötetek közt van jobb is.