Fülszöveg: 

A mágusok Fehér Tanácsa elleni árulás súlyos bűn, amiért kizárólag egyetlen, végzetes büntetés jár. Még akkor is, ha a vélt elkövető egy olyan, korábban megbízhatónak hitt Felügyelő, mint Morgan.

A Felügyelőnek menekülnie kell; tisztára akarja mosni a nevét, és olyasvalakire van szüksége, aki ismeri a megfelelő fortélyokat, és tudja, milyen elnyomottnak lenni és egy téves ítélet miatt bűnhődni. Olyasvalaki kell neki, mint Harry Dresden.

Így tehát Harryre vár a feladat, hogy leleplezze a Tanács árulóját, bújtassa a Felügyelőtársát, és közben elkerülje, hogy ő maga is a hajtóvadászat célpontjává váljon. Egyetlen hiba, és fejek hullhatnak a porba – többek között Chicago egyetlen olyan mágusáé is, aki szerepel a telefonkönyvben.

Szerintem: 

A Dresden akták egyre inkább

átívelő történetté válik. Eddig simán írtam azt, hogy egy-egy szálat leszámítva akár össze-vissza is olvasható lenne, külön kalandok és nyomozások sora az egész. Csak éppen már kiderül, hogy minden mögött van egy rendszer. Már senkinek nem ajánlanám, hogy csak úgy kezdjen bele a részekbe.

A Palástforgató kap ugyan egy új szálat – Harry nemezisét gyilkossággal vádolják, és varázslónkhoz fordul segítségért. Csak éppen az indokokat, amiben ez a gyilkosság sakklépés, az egész sorozatban épített összeesküvés része. A Fekete Tanács így épülne be a Fehérbe, akik még mindig nem hajlandóak tenni semmit. Nem ismerhetik el a másik tanács létét, így a körükbe férkőzött árulót sem kereshetik nyíltan. Minden kaland, minden korábbi nyomozás politikai színezetet kap: mert ott van minden mögött a Fekete Tanács, ami el akarja söpörni a fennálló világrendet. Ebben a részben jutnak el oda többen, hogy nem lehet a strucc-politikát folytatni, és megalakul a Szürke Tanács is. Tudom, a cselekmény ismerete nélkül ez így zavarosnak tűnik, és nem érteni, mi micsoda és ki miben van benne. De pont erre akarok kilyukadni: már annyi szál van mozgásban, annyira összekapcsolódnak egy más szinten az események, hogy már átívelős sorozatnak mondom Butcher sorozatát.

De ezen a szinten túl ez egy nagyon mozgalmas, izgalmas regény is. Harry elejétől a végéig mozgásban van, egyik vészhelyzetből és kalandból keveredik a másikba. Még bonyolódnak is a szálak, hiszen Thomas is bajba kerül, és Harry túl sok mindenkit kellene, hogy megmentsen.

Van érzelmi töltet is, hiszen sok kapcsolat átértékelődik a rész végére. Bírom, ahogy itt érezni, hogy telt az idő és a szereplők változnak, fejlődnek. Remek példa erre a vérfarkasok falkája – Dresden egészen eddig Billynek hívta a vezetőjüket, akit még egyetemista kamaszként ismert meg. Most ébred rá, hogy már felnőtt és milyen felelősséget visel – már nem a becenevén, hanem Willnek kezdi el hívni, ezzel is kifejezve, hogy mennyit fejlődött. Közben meg szembe kell néznie a régi félemeivel, őriznie a titkait. Jót tenne, másokat védene, de már annyian fontosak neki, hogy minden döntés nehezebb. Ha egynek segít, kit hagy cserben?

A sok résznek korábban meg van az előnye, hogy rengeteg a visszatérő szereplő. Butcher nagyon tud sok fontos szereplőt mozgásban tartani, és itt is többen vannak színen, új dolgokat tudunk meg róluk. Harry az összekötő elem, de itt tényleg van kit összekötni. Plusz, a cselekményt is feldobja, hogy ennyivel több ember mennyivel bonyolultabb terveket tud kivitelezni.

Ha már visszatérő szereplők: Butcher találta ki az egyik legmenőbb regényes kutyát. Egér nagy figura, nekem az egyik kedvencem az egész sorozatban. Az egyik kedvenc jelenetem az volt, amikor a tárgyaláson még tanú is lesz belőle.

Ha valamit veszített a sorozat, az a humora. Ahogy komorabb a történet, nagyobb a veszély, úgy csökken a vidámság és a poénos jelenetek. De ez a történet fejlődésével jár. Egyre több a komoly dráma, nehéz döntés.

Izgalmas cselekmény, új mágikus lények, működő átívelések, fordulatok – amit lehetett, Butcher kihozott ebből a történetből. Bírtam.

Idézet: 

A határidőknél semmi sem motiválja jobban az embert.
Pláne, ha a lejárta egyenlő a halállal.

A világban vannak rossz dolgok. Ez elől nem lehet elmenekülni. Viszont ez nem jelenti, hogy semmit sem lehet tenni ellenük. Az ember nem adhatja fel az életét csak azért, mert ijesztő, vagy mert időnként megsérül.