Fülszöveg: 

Cassie Salazar és Luke Morrow nem is különbözhetnének jobban. A nagyszájú Cassie esténként egy austini bárban keresi a kenyerét, miközben minden álma, hogy énekes-dalszövegíró legyen. Luke újonc a hadseregben, és nemsokára harcba küldik a tengerentúlra. Számára a katonai szolgálat jelenti a megnyugvást. Egy nap azonban találkozik a lánnyal a bárban, és mindkettőjük élete megváltozik.

Cassie-ről kiderül, hogy cukorbeteg, így az egekbe szöknek az egészségügyi kiadásai. Amikor találkozik régi barátjával, Frankie-vel, ajánlatot tesz a férfinak: jobb egészségbiztosítás fejében hozzámegy feleségül, a házasoknak járó pluszjuttatást pedig felezik. Amikor Frankie nemet mond, jóképű, de idegesítően komoly barátja, Luke vállalja, hogy feleségül veszi Cassie-t, akinek fogalma sincs, mi a férfi házasságkötési szándékának valódi oka.

Szerintem: 

Szoktam értékelni, ha egy szerző el mer térni a zsánertől, és valami újat hoz a történetében. Wakefield ezt

abszolválta, ebben a romantikusban van egészen más elem. Mégsem örülök, mert az pont olyasmi, ami nagyon nem tetszett.

De érthetőbb lesz, ha a cselekménnyel mesélem. Az alap egy klisé – az álkapcsolat. Cassie-nek a cukorbetegsége miatt sürgősen biztosítás és pénz kell. Luke-nak egy adósság törlesztésére, zsarolás miatt kell sürgősen KP. Megoldás: egy házasság, mert Luke katona és a sereg plusz járadékot ad, ha az ember házas. Nem ismerik egymást, csak egy közös ismerősük van, de összeházasodnak ezért és így.
A csavar az, hogy aztán nem az álkapcsolatok szokott dinamikája szerint alakul a kapcsolat. Ugyan a vonzalom megvan kezdettől, el is hálják a frigyet, de aztán külön életet élnek. A látszat megmarad, barátkoznak, de Cassie egyre komolyabb kapcsolatba kerül a zenekara dobosával. Toby különben helyes, aranyos srác és komolyan gondolja a lánnyal. De nekem attól komolyan rossz érzéseim voltak, hogy majd a sérülése után Cassie és Luke együtt élnek, Cassie meg időnként szobára megy a másik férfival, noha egyre többet érez Luke iránt és nagyon jól tudja, hogy ezzel lebuktathatja magukat, és az ilyen álházasságért a sereg simán börtönbe küldi őket. Vagyis, szerelmi háromszöges és azokat nagyon, de nagyon nem szeretem.

A filmet korábban láttam, és Toby léte már csak azért is ütött meg, mert ott nem volt ilyen szál. Mondjuk, sejtem miért. Amiért nekem is bajom van – Cassie nem olyan szimpatikus, mondhatni ellenszenves lesz attól, ahogy az egyik srácba beleszeret, a másikkal meg szexel. A filmbe ezt nem is tették bele. Küzdöttem azzal, hogy kedveljem a lányt. Pedig vannak dolgai, amiért lehetne. Ahogy tud küzdeni az álmaiért, a zenéért. Ahogy életmódot tud váltani, amikor az egészsége megköveteli. Jó barát, szenvedélyes. De elveszett is, és bizony azok a rossz döntések. Főleg szerelmi téren – azokat emészteni kell.
Luke ilyen szempontból egyszerűbb, mert ő már túlvan a zűrös korszakon. Kijött a legrosszabból, most már csak a bocsánatot kéri és igyekszik a jó úton maradni. Szótlan, komoly, már megvívta magával a harcot és nyert. Szerintem a drogot letenni a cselekmény előtt nagyobb dolog volt, mint most a sérülése után újrakezdeni. Most több mindenki volt mellette, és konkrétabban látta, miért kell talpra állnia, elméletben és szó szerint is.

Mellékszereplők is akadnak, de kisebb súlyt kapnak. Ez Cassie és Luke története, ahogy az ő kapcsolatuk fejlődik. Luke apja és a fivére, Cassie bandája és az anyja vannak még jelen, de éppen csak árnyalják a történetet.

Nem éppen cselekményben gazdag történet, de annyi van benne, hogy ne legyen unalmas. Szerintem inkább érzelmileg van összerakva, és a zsarolás/katonaság fenyegető árnya annyira nem tud feszültséget generálni, de még mindig jobb ezzel, mintha csak a szerelmi háromszög miatt lennének befeszülve.

Stílusában, mondandójában nincs benne plusz. Egyszer olvasható, viszonylag gördülékeny, de nem volt egyszer sem olyan érzésem, hogy most valamit kaptam. Vagy egy szép mondatot vagy gondolatot.
Marad a romantikus szórakoztató, ha nem is a sablon szerint.

Nem a regényt minősíti, de a történethez tartozik, kikívánkozik belőlem. A filmet feldobja a zene, ami jobban működött ott, mint a regényben. És ez egyike azoknak a történeteknek, amelyek filmen jobbak voltak. A regényben ugyan érthetőbb, miért tudja perelni őket a katonaság – Cassie viszonya okán -, de a film az élvezhetőbb.