Fülszöveg: 

Luna népe rajong a bájos, kedves Winter hercegnőért, és csodálják a kecsességét. Szépségét még az arcát csúfító sebek ellenére is lenyűgözőbbnek tartják, mint a mostohaanyjáét, Levana királynőét.

Winter megveti a mostohaanyját, és tudja, hogy Levana sosem fogadná el a gyerekkori barátja, a jóképű palotaőr Jacin iránt táplált érzelmeit. De Winter nem olyan gyenge, mint amilyennek Levana hiszi, már évek óta dacol a mostohaanyja kívánságaival. A kiborg műszerésszel, Cinderrel és a társaival akár még egy lázadást is képes kirobbantani, hogy megnyerje a túl régóta dúló háborút. De talán mindent elveszítenek…

Legyőzheti-e Cinder, Scarlet, Cress és Winter a gonosz űrbéli királynőt, hogy aztán boldogan éljenek, míg meg nem halnak?

Szerintem:

Húzzam a szám, vagy sem? Az a

helyzet, hogy népmese-adaptációnak tetszett. Viszont, egy többszáz oldalas sorozat lezárásának nem annyira.
De nézzük sorba.

A Winter a Hófehérke átirata, némi steampunk áthallással, ahogy ez a sorozat szokta. Van a Holdon gonosz királynő, Levana. Winter, az itteni Hófehérke az ő szépséges mostohalánya. Nincs tükör, de Levana így is féltékeny a lány külsejére. Viszont, Winter nem vér szerinti hercegnő, itt Levana a királyi vér, és Winter a beházasodott apa első házasságából származik. Így nem is reális, hogy vetélytárs lehetne a trónért. Különbség van a szerelmi szálban is – Winter szíve a gyerekkori barátért, Jacinért dobog, aki a történetben a vadász szerepét tölti be. De pont attól szerettem, hogy sok minden visszaköszön a Grimm meséből, de ez közben önálló történet is, ami illeszkedik az előző részek történéseihez.

A cselekmény is megoszt. Egyrészt, a vastagságához képest nem elég izgalmas. Kis szálakon mennek előre az események, és a kirobbantott forradalom háttérben marad. Ebben érezhető, hogy Meyer YA női szerző, háborút írni nem tud. Viszont, a szereplők közti interakciók még túl is vannak írva.
Azon még merengek, mennyire tetszik, hogy Cinder ilyen módon küzdött a trónért. Mást vártam, ugyanakkor ebben is volt ötlet. Ami fájóan hiányzik nekem az Éhezők viadala végéből, ahol szintén polgárháború dúlt, ebben megvolt.

A szálakat elvarrja, de a kettősök történetének vége nem is kicsit összecsapott. Nagyjából körvonalazza, hogy merre indulnak tovább, aztán kiírja, hogy boldogan éltek, amíg meg nem haltak. 4 kötet, 4 pár, és mindössze 1, akikről el tudom mondani, mi lesz velük a következőkben. Ha már ennyire elnyújtotta a sorozatot, nem kellett volna ennél fixebb vég? Annyira mese, hogy itt nem díjazom, hogy magam képzelhetem el, kivel és hogyan lesznek boldogok, amíg meg nem.

Viszont, az tetszett, hogy minden szereplőt és párost érdemben tudott mozgatni. Mindenkinek megvolt a maga feladata, kalandjai, és bár Winter van a címben kijelölve, nem sokkal fontosabb, mint a többi lány. Talán csak annyiban kap nagyobb teret, hogy az ő háttértörténetét és a küzdelmét a képességével ez a regény bontja ki. A többiek hasonló története már az előző kötetekben megvolt.

Szerettem a Winter – Jacin párost is. Mesei, természetesen, de jól hoznak mindent, ami a legjobb barátokból szerelmesek zsánerben megvan. Ők védelmezik egymást, nagyon ismerik a másikat, és érezni, hogy milyen alapjai vannak a kapcsolatuknak. Éppen ez ad nekik különben konfliktust is – a rangbéli különbség és hogy barátok voltak, nem engedi meg, hogy könnyen szerelmet valljanak a másiknak.

Meyer ötletes, szeretettel írja a szereplőit, és nem rossz mesélő. A történet alapkonfliktusa ugyan egyszerű – a zsarnok Levana letaszítása a trónról –, de közben van egy-egy személyesebb, belsőbb konfliktusa is. Winter és a képessége. Cinder sorsának elfogadása, aki a trónért harcol, pedig szíve szerint nem akar királynő lenni. Thorne, aki fájóan tisztában van azzal, hogy mennyire nem méltó a bűnözői és csélcsap múltjával Cresshez, de próbálna változni érte. Jacin, akinek folyamatosan döntenie kell, hogy mennyit hajlandó feláldozni azért, hogy a szeretett lányt biztonságban tartsa.
Ha nem is filmszerű, de kellően mesélős.

Saját zsánerében korrekt, és a steampunk elemek szórakoztatóvá is teszik. Mivel elég nagy hype is van mögötte, én várom, hogy ezt is elkezdjék sorozattá átírni. Filmként nem, de animálva, akár anime formában, nagyon el tudom képzelni.