Fülszöveg: 

Jess Canning életének legnagyobb kihívása, hogy megszervezze az öccse, Jamie és hokisztár párja, Wes esküvőjét, ahol a legmenőbb hokijátékosok is ott vannak a vendéglistán. Mivel eleve ő a család fekete báránya, nem vallhat kudarcot. És senki – de tényleg senki! – nem szerezhet tudomást az óriási hibáról, amit tavasszal, egy gyenge pillanatában követett el a vőlegény tanújával. Helytelen dolog volt, aminek nem lesz ismétlése. Kizárt. Még akkor sem, ha a világ legszexibb pasijáról van szó.

Blake Riley a sors személyes ajándékának érzi az esküvőt. Jess és ő is tanúk? Kezdődjön a játék! És akkor mi van, ha némi (na jó, nagy) ellenállásba ütközik? Csak meg kell győznie a makacs szőkét, hogy igazából jófiú, rossz hírnévvel. Szerencsére minden profi hokijátékos tudja, hogy erőfeszítést kell tennie, ha gólt akar lőni.

Jessnek viszont égetőbb problémája is akad annál, mintsem hogy pásztorórákra gondoljon egy nagyra nőtt kisfiúval. Vajon időben elkezdődik a szertartás – még akkor is, ha valaki leitatta a nagymamát? Való egyáltalán csillám egy esküvőre? És mennyire helyénvaló kinyírni a vőlegény tanúját?

Szerintem: 

Újabb univerzumépítés kezdete. Az alapsorozatban

Jamie és Wes szerelme volt a téma, de mivel a Canning családban sok a testvér, Wes meg menő hokis családként kezelt sporttársakkal, bőven akad szereplő, akinek lehet ragozni a magánéletét.

A Jófiú kapásból vegyíti a két ágat. Jess, a női hős Canning-lány és Blake hokis. A történetük különben már fel lett vezetve az Us – Mi című kötetben. Ott lépnek színre, megvan az egyéjszakás kalandjuk, ami meghatározza a regény elején, hogy viszonyulnak a másikhoz.
Így tulajdonképpen in medias res kezdést kapunk: Jess minden áron kerülni akarja a férfit, míg Blake közelebb kerülne a lányhoz. Mivel az alappár nősül, Jess szervezi az esküvőt, Blake meg tanú, óhatatlanul találkoznak és indulhat is a játszma.

A történet első fele kergetőzés közöttük – Blake közeledik, Jess menekül előle. A próbavacsorától kezdve az esküvőn át a költözésig. Mert Jess is Kanadába költözik, mert ott olcsóbb a főiskola, és visszaül az iskolapadba. Van benne humor, szexuális feszültséggel teli játékosság és kellemesen könnyed az eset. Akkor is, ha nyilvánvaló, hogy mi lesz a fogócska vége.

A kötet második felére aztán a főszereplők mélyebb jelleme, a félelmeik is felszínre kerülnek, amelyekkel majd együtt küzdenek. Előbb lesznek barátok extrákkal, de ahogy a lelki kínjaik terítékre kerülnek, az már nem csak viszony.
Mindkét kín érthető, ha női regényesen túl is vannak gondolva. Blake volt menyasszonya még mindig a férfi nyakára jár, és a családnak azt a hazugságot terjeszti, amiért a kapcsolatának is vége lett. Behazudott egy terhességet, és mivel Blake nem buktatta le, a családnak folyton a babáról meg a terhességről magyaráz. Jess pedig önértékelési zavarral küzd. Mivel a testvérei a maguk választotta világban sikeresek, ő meg nem találja sokáig a helyét, sűrűn küzd azzal, hogy nem érzi magát elégnek. Többször, hosszasan elemzik. Magukban, de meg is beszélik. A megoldást meg egymásban találják meg, ami tipikusan romantikus regényes.

Alapvetően kétszereplős történet is. A korábbi részekből van beköszönő szereplő, de az esküvő után ki van hegyezve Blake és Jess közös ügyeire. Cserébe legalább a cselekmény nem egy hagyományos forgatókönyvet követ. Nem egy egymásra találást olvasunk, hanem meglevő kapcsolat komolyodását. A köztük levő konfliktus alapja is csak annyi, hogy Jess nem akar kapcsolatot, Blake meg igen. A múltjuk tesz még hozzá mást is, de alapvetően az a lényeg, hogy Blake meg tudja-e győzni Jesst, hogy komolyan számoljon vele.

Szokás szerint az erotikus vonalat és az érzelmeik túlgondolását tudnám sérelmezni, de a zsáner jellemzői, kezdek belefásulni. Itt legalább volt kísérlet, hogy humorral oldják a románcot.

Nem lesz a kedvencem a zsánerben, de ez még nem a róka sokadik bőrének a lenyúzása. Jess és Blake történetében még megvolt ez a durván 300 oldal.