Fülszöveg: 

Spider Jerusalem, a legendás hírű, kegyetlenül cinikus újságíró végül mégis belekeveredett a világ legmocskosabb játszmájába, az elnökválasztásba. Amikor a kampány során meggyilkolják a barátját, a bosszúszomjas Spider bulldogként ered rosszéletű segédeivel a város szívét mételyező korrupció nyomába, amely mindenkit beszennyez, legyen az egyszerű rendőr vagy akár a leghatalmasabb politikus. Eltökéli, hogy ha kell, akár magával az újonnan megválasztott elnökkel is szembeszáll.

Szerintem: 

Annyira kívül van a komfort zónámon, hogy

talán ezért tartom érdekesnek. Tele van olyasmivel, amit nem szeretek, de annyira stílusos az egész, hogy az valamiképpen eladja.

A történetről sokat nem tudok mesélni. Nagyon még csak nem is értem. Adott egy újságíró, Spider, aki mindkét elnökjelölttel összeakasztotta a tengelyt. A valóságot keresi, leleplező alkat, és aki nyer, az neki is esik. Megindul a lejárató kampány, Spider meg visszatámad. Közben meg történik ez-ez és a két segéd bulizik, és ott van köröttük az Aljanép és a rohadó Város.
Nem is a történetek a lényeg, hanem az egésznek az érzete. Kritikus, társadalmat bíráló, tabukat feszegető. Világépítésben inkább a regényeket szoktam dicsérni, de most ebben a sztoriban is fontosabbnak érzem a társadalmat, a Várost, mint Spider tényleges ténykedését.

Lenne egy olyan tippem is, ha jobban értenék hozzá, a politikusokban konkrét alakokat is felismerhetnék. Főleg a Vigyori ismerős, még az a mosoly is.
Bár nem az a lényeg. Hanem maga a rendszer. Ahogy a közvélemény hagyja magát átverni. Ahogy a politikusok korruptak, az utcák romlottak, az elnökségért meg rosszabbnál rosszabb alakok indulhatnak és nyernek.

Formabontók, nyersek és durvák a karakterek is. Itt nincs hős, Spider is minimum megosztó, hát még a két segédje. Mindenféle szenvedélyek és drog, szex, mutánsok és erőszak. Őrült a város, őrültek benne az emberek is, a főszereplők is.
Mondjuk, Spider pont ettől egyedi. Ahogy az a düh hajtja előre és az önpusztításba, azért lehet minden ellenére bírni, bármennyire is durva dolgokat tud művelni. Plusz, most is egy-egy jelenetben megvillan, hogy ő belül jószívű. Ahogy a kislánynak visszaveszi a maciját, ahogy korábban a macskát mentette meg. De ő is a Város tükre.

Nem ezt a képi világot szeretem, de a maga világában ez meglepően szép lett. Nyers alakokat, erőszakot és őrületet, egy felfordult világot és extrém alakokat remekül bemutat. Tele van vizuális ötlettel, mint a plakátok beékelve a kötetbe.

Valahogy az egészre az illik, hogy tőlem nagyon távol áll, de valami van benne, ami leköt és megfog. Rendesen el se tudom mesélni, még csak kivonatolni se próbálom a lényegét, a két asszisztens kifejezetten idegesít is, és mégis, a maga őrült módján bírtam.