Fülszöveg: 

Szerelemben ​mindent szabad
Devlin Markhamnek, Huntington hírhedt hercegének kell egy feleség. Nem is akármilyen! Ha nem tudja egy hónapon belül elcsábítani a környék egyik legszeszélyesebb kékharisnyáját, búcsút mondhat a nehezen megszerzett vagyonának. A herceg mindig is úgy gondolta, a szerelem elfecsérelt érzelem, a házasság pedig a legjobb esetben is kényelmetlenség. Azonban úgy tűnik, Lady Sophie Wolcottra nem hat a jóképű nemes vonzereje…
Amikor Sophie megtudja, hogy szeretett árvaháza veszélybe kerül, bármit megtenne, hogy megmentse. Még egy kegyetlen, kéjsóvár férfihoz is hozzámenne, aki mindig megszerzi, amit akar, mind a szerelemben, mind az üzleti életben. Ahhoz a férfihoz, aki megtestesít mindent, amitől eddig rettegett, mégis az egyetlen esélye lehet a nehéz helyzetben, és akihez vonakodva bár, de tagadhatatlanul vonzódni kezd.
Azonban az érdekházasság még több bonyodalmat szül, mert Devlin sötét múltjából felbukkan egy gyilkos, aki Sophie-t veszi célba. Rá kell jönniük, hogy nem csupán az életük forog kockán, hanem a szívük is.

Szerintem: 

A legfontosabb, amit ki akarok emelni a regény kapcsán, hogy meglepően

szórakoztató lett. Michaels vette a fáradtságot, hogy a történelmi románca ne csak arról szóljon, hogy egy álkapcsolat miképpen lesz igazi.

Igen, ott van benne, amit a zsánerben vár az ember. Szép és nemesi származású szereplők, akik végzetesen egymásba szeretnek. Van nehézség, nagy gesztus, meg minden, ami kell. Csak mellette más is akadt. Egy sorozatgyilkos bosszúálló a múltból – ehhez kapcsolódóan kis nyomozás és családtörténet. Bulváros események sora, amitől kicsit olyan érzésem volt, mintha strandkönyvet olvasnék, csak nem a modern korból, hanem a viktoriánus korszakban. Még kis kémkedés és hazafias cselekedetek is szóba kerülnek, bár ez a vonal inkább egy mellékszereplő, Sophie bátyja – Daniel – kapcsán jelenik meg, és nem válik vezető szállá. Itt inkább a gyilkos és az utána levő hajsza, illetve a gyilkos ellenük irányuló tettei a hangsúlyosak.

Szerettem benne, hogy nem lesz történelmi regény, de azért fontosabbnak érződik a korszak annál, hogy milyen bálokba járnak milyen ruhákba. Megjelenik történelmi szereplő is benne, és el lehet helyezni, mikor járunk, milyen viszonyok között van Anglia. Viktória ül a trónon, már özvegyen. Megjelenik személyesen, Devlin ismeri és beszélgetnek, mi több, Albert és az ő törekvései is téma közöttük. Devlin kapcsán a gazdasági irányvonalak, Daniel részéről a politikai színezi a romantikus cselekményt.

Vannak olyan ötletek benne, amelyeken jókat vigyorogtam. Pl. van egy házaspár, akik kitalálták a nemesek viktoriánus swinger klubját. Persze, nem hívják így, de amikor Devlin elmagyarázza Sophie-nak, milyen házba mentek kémkedni, mai aggyal nyilvánvaló a dolog. Ez is egy módja annak, hogy egy viktoriánus sztorit maibbá tegyenek… De működik, humoros is. Legyen.

Még romantikus regénynek is működik. A fizikai vonzalom a páros között kezdetektől megvan, de nem esnek egyből nászi ágyba. Igaz, Michaels is úgy szőtte a cselekményt, hogy ne várják meg a nászéjt, de nem esett át a ló túlsó felére. Különbséget tett a fizikai vonzalmuk, meg aközött, hogy szeretik-e egymást. Gyorsítva haladnak persze érzelmi téren, de így a cselekményre szabottan jutnak el a szerelemig és nem kell azért morognom, mert a jó szex és a szerelem nem ugyanaz. Itt tényleg nem az. Nem azért kellenek egymásnak érzelmileg, mert jó közöttük a kémia.

Lehet kedvelni is a szereplőket. Devlin a némileg tipikus viktoriánus nemes, aki élvhajhásznak tűnik és rossz a híre. Ezek azonban erősen túlzóak, és családi traumák vannak mögötte. Lehet érteni, miért lett ilyen, és Sophie hogyan tud változtatni ezen. Nem személyiséget kell cserélnie, csak nyitottabbá válnia.
Sophie pedig nemes kisasszony, de merészebb az átlagnál. Van saját véleménye, makacs és nem vár megmentőkre sem. Cselekvő hősnő, ha a korszakból adódóan kell mellé egy férfi társ, hogy ezek a tulajdonságai is meg tudjanak mutatkozni.
Együtt, külön is működnek.

Köröttük meg vannak mellékszereplők, akik ugyan töredékében vannak megjelenítve, de nem csak végszavaznak nekik. Annak ellenére nem éreztem kétszereplősnek, hogy belegondolva, azért mindig Sophie és Devlin körül forognak az események, és talán nincs is olyan rész, amiben ne ők lennének a tevékeny felek.

A konfliktusok között kettő meghatározó van: ahogy Sophie beleszeret a vőlegényébe és szeretné, ha nem csak egyezség lenne köztük. Pedig a férfi érzelmeket nem vállal. A másik a családi viszály, Devlin ágán. Ezt a kettőt kell feloldani a happy end felé. Kisebb koccanások akadnak közben, de azok mind mellékágak. Mint Daniel és Devlin esete, hiszen a báty félti a húgát rossz hírű vőlegényétől.

Ha nagyon kötözködni akarnék, annyit megjegyeznék, hogy nagyon sok eleme ismerős az első Bridgerton-regényből. Csak éppen ebben több a cselekmény, frissebb a stílusa. Meg is lepett, mennyire elszórakoztatott a történet.

Idézet: 

Valakit boldoggá tenni nagyon is nemes vállalkozás.