Fülszöveg: 

Végre ​itt a vakáció, kezdődhet a várva várt túra! A kalandor múltú és természetű Berci papa és természetimádó unokája, Dani nekivág a vadregényes Bodrogköznek. Útba ejtik Sárospatakot, ahol Berci papa a diákkorát töltötte, s ahol néhány rég látott ismerős is feltűnik.
Például Ernő, az egykori legjobb barát, Alessandra, aki most éppen grófnő, de anno csak csóró Szandi volt, valamint Juci, aki már néni ugyan, de Dani azonnal odavan érte.
És persze a Rém!
Mintha a hírhedt Bodrogközi Rém is csak Dani és Berci papa érkezésére várt volna! Fél évszázad után újra felbukkan, a környéken pedig kitör a pánik, és egyre szaporodnak a furcsábbnál furcsább esetek, mi több: bűntények.
Nagypapa és unokája az izgalmas túrakalandok közepette nem is sejtik, milyen közel kerültek a veszélyes Rémhez.
Mire fény derül a több évtizedes rejtélyre, mellesleg azt is megtudhatjuk Berci papától, hogy, miért jó, ha van kéznél egy kis szárított rozmaring, tárkony vagy épp macskaalom.

Szerintem: 

Attól tartok, én most értem el arra a pontra, hogy

egymás után olvasva már kevésbé szórakoztatnak ezek a könyvek. Ugyanaz a recept, ugyanaz a humor – ugyanúgy jó, csak most kell nekem egy kis szünet.

A jelen történetben is nyár van, és egy gyerek rejtéllyel kerül szembe. Dani kisiskolás, akinek az egykori katona, nagy kalandor nagyapja a példaképe. Az öreget meghívják gyerekkora helyszínére, ahol az időszakosan feltűnő rém újra kísért. Az unokával pedig belevágnak a kalandba, miközben régi barátok és szerelmek tűnnek fel.
Kicsit talán a Scooby-Doo juthat eszünkbe, mert az azért nyilvánvaló, hogy nem igazi szellem ármánykodik, hanem embert kell keresni a háttérben.

Jópofa, ötletes, és éppen annyira nyomozós, amennyire egy gyermekkönyvbe kell. Nem is ezzel volt a baj, hanem hogy sok minden másra emlékeztetett. Ami a gyerek olvasóknak nem gond, mert kétlem, hogy nekik beugorhatna King Az ahogy a rém csak bizonyos számú évente tűnik fel vagy A mandzsúriai jelölt ahogy a hipnózisra fogékony egyén tudtán kívül a rém volt, és parancsra terrorizálta a környéket.
Ehhez jön hozzá, hogy nem feltétlenül tetszett, ahogy Dani jobban át tud látni az embereken, mint a sokat látott, valóban a világot korábban bejáró nagyapja. Lehetne azzal mentegetni, hogy őt elvakították a régi emlékek és érzelmek, amelyek a gyereket nem befolyásolták, de akkor is.

Gyerekkönyv, és most ennek megfelelően fekete-fehér szereplők lépnek színre. Dani cserfes, bátor kölyök. Berci papa a rajongásig szereti unokáját és ő is egy jó szándékú öreg. A másik oldalán állók viszont önző, önérdekből cselekvő egyének, akik még élvezik is, hogy másokat tesznek tönkre.
Így a konfliktus is egyszerű: az önzők kontra a másokon és nem csak magukon segítő bátrak. És mivel gyerekkönyv, a gonosz nem álcázza jól magát, már feltűnésekor lehet sejteni, hogy körötte valami nem stimmel.

Továbbra is van benne humor, bár talán nekem a korábbi kötetek ilyen szempontból jobban bejöttek. De ebben is vannak mosolygós jelenetek és ötletek.

Lehet, egyszer még újra előveszem és akkor jobban fog tetszeni. Mert benne van mindaz, amiért a korábbi Fiala-köteteket szerettem. Csak 3 egymás után rövid idő alatt talán sok volt.