Fülszöveg: 

Abby és Ellie gyerekkorukban sem álltak közel egymáshoz. Most mindketten a harmincas éveikben járnak, és állandósult közöttük az ellenszenv. Abby nem szíveli Ellie-t, mert csinosabbnak tartja magánál, és úgy érzi, az anyjuknak is mindig Ellie volt a kedvence. Ellie viszont a mesébe illően tökéletes férjét és otthonát irigyli Abbytől – utóbbi ugyanis Olaszországban él, Elba napsütötte szigetén.

Abby meghívja Ellie-t, és mindketten megpróbálják félretenni az ellenérzéseiket. De ott van az édesanyjuk, Susanna is, és a múltbeli feszültségek ismét felszínre törnek. Ellie arra gyanakszik, hogy Abby és az anyjuk valami veszedelmes dolgot titkol előle…

Bízniuk kellene egymásban, ámbár könnyen lehet, hogy épp a bizalom jelenti majd a legnagyobb kockázatot.

Szerintem: 

Minek az embernek ellenség, ha van

családja is? Mert ebben a történetben nem a rabló a legijesztőbb, aki kést fog a torkodnak, hanem azok, akikkel egy fedél alatt kell élni. Vagyis: szülők és testvérek jelennek meg, mint veszélyforrás.

A történet különben nem thrillerként indul. Egy guilty pleasure csajos könyvé a nyitány. Arra van kihegyezve, hogy milyen Ellie és Abby élete, miközben milyennek látja ezt a testvérük. Abby sikeres a szakmájában, kisebb vagyont keres. Ellie állandóan fájlalja, hogy a testvére mennyire könnyen vehetne meg bármit, mégis zsugori. Irigyli az eszét, az eredményeit, a kilátásait. Hogy lett belőle valaki, míg ő megrekedt és se takarékoskodni, se minőségi dolgokat nem tud venni. Ellie viszont feltűnően szép – ő az a szőkeség, aki után minden férfi megfordul. Ő az anyjuk kedvence is, Abby egész életében azt érezte, hogy bármit tehet, ő mindig csak a második lehet. Abby azért irigy, mert a másik lánynak minden olyan könnyen megy, mindent elnéznek neki, és szeretik. A trükk az, hogy egyik sem látja meg, amit irigyel, mibe kerül a másiknak. Egymás gondjaira vakok, nincs is megértés köztük, egy mérges viszony a kapcsolatuk alapja.

Majd a bűnügy, és minden a feje tetejére áll. Kiderül egy múltbéli titok, és miközben Frances végig azzal tart feszültségben, hogy gyerekként ki mérgezte Ellie-t, valahogy mégsem az igazi a cselekmény. Megvan a maga izgalma, végig jól játszik azzal, hogy hol az egyik, hol a másik nő tűnik gyanúsabbnak, de a cselekedeteik gyakran érthetetlenek. A lányok azt hiszik, ahogy a dulakodásban Susanna elesett, meg is halt. De miért menekülnek úgy azonnal? Baleset volt, Abby rá a tanú. Csak a rendőrséget kellett volna hívni. De azzal sem vagyok kibékülve, hogy Abby még akkor is a régi sérelmeket őrzi, és vágyik az anyai elismerésre, amikor állítása szerint már tudja, hogy az anyjuk miket művelt velük gyerekkorukban. Vannak fordulatok, és elég sok a hajmeresztő. Susanna pl. sikeresen eltitkolta a lányok elől, hogy volt egy 3. testvérük is. De a is fura, hogy Abby mennyi mindent feláldozva igyekszik menteni a testvérét, miközben egész addigi életében irigy volt rá és nem szerette.

Vannak jól megfogott részek benne, mellette meg ezek a mesés elemek. Talán az javít rajta, hogy a testvérek közti rivalizálását el tudtam hinni. Ahogy tényleg szemfedővel, csak a számukra sérelmes részt látják meg. Nagyon ár típus a két nő, és Frances ezt igyekezett is ábrázolni. Jól lavíroz a cselekmény és a szereplők lélektana között.
A megoldás kevésbé tetszett, és egyes lelki folyamatok túl könnyen mentek végbe, de arra fogom, hogy így kerekebb a cselekmény.

A főszereplő egyértelműen a három nő: Susanna, az anya. Vele kapcsolatban azt vesézi ki nagyon a szerző, hogy mit jelent anyának lenni és a gyerek mellett ott lenni. Lavírozik a példaértékű és a gyötrelmesen rossz között. Megmutatja, mit tesz a gyerekekkel, ha a szülő nyíltan kimutatja, hogy kedvence van és nagyon nagy a különbség a viselkedésében a gyerekeivel. Ellie és Abby testvérekként vannak jelen, az önértékelésük és az egymással levő kapcsolatuk szorosan összefügg.
Esendő, hibázó alak mindenki, és főleg Abby – Ellie esetében van törekvés arra, hogy átérezze az olvasó, min mennek keresztül.
Jó – rossz felállás nem nagyon van. Még a gyerekbántalmazó kapcsán is az van kiemelve, hogy ez mennyire kettős dolog volt. Mert megbetegítette, de nem csak ártani akart.

Csajos könyv, annak minden kellékével. Testvérek, anyaság, vagyon és karrier a fő témai. Van benne egy guilty pleasure faktor, hiszen Abby nagyon gazdag, Ellie meg a szép dolgok szerelmese. A helyszín is szépséges, izgalmas: Elba szigete, majd a francia Riviérán haladnak tovább a lányok. Lelkizős, könnyed, húzva végig a madzagot, hogy ki a gyanúsabb elkövető.

Nem egy tartalmas olvasmány, de kikapcsolódni megteszi. Családi dráma, de nem véres. Csajos, de nem romantikus.