Fülszöveg: 

Túlélni a középiskolai éveket nem csupán a jó jegyekről szól – főleg az ördögök, szörnyek és káosz világában, ahol a leckék maguk is igen erőszakosak. A Hemlock Szíve Akadémia diákjának, Kazu Packlynak rá kell döbbennie: ebben az iskolában még egy vulkánkitörés sem nyűgözné le a tanárokat, úgyhogy egy Pandora nevű lány megalkotásával csillogtatja meg zsenialitását.

Kazu nehezen fogadja el Pandora egyre erőteljesebb önállósodását. Eközben egy rivális elitakadémia, a Skarlát Korona kihívja a Hemlock Szíve hozzájuk méltatlan diákjait egy igencsak brutális Rántotta játékra. Hamarosan a gonosz démonok is felismerik Pandora végtelen erejét, úgyhogy most már nem csak Kazu, de ők is küzdenek a figyelméért. Vajon készen áll arra Pandora, hogy kitegye magát a démonvilág gyűlöletének, amelynek az iskola falain túl semmi sem szab határt?

Szerintem: 

Egy újabb manga, amiből könnyen lehetne

animesorozat is. Megvan hozzá az iskolai környezet, a változatos kalandok és a sokféle szereplő is.

A jelen kötetben 3 nagyobb történet került be – de ebből az utóbbi kettő szorosabban összefügg. Az elsőben egy iskolai sporteseményen kell részt venni, ami különben egy amerikai foci meccsre emlékeztet, csak több mindent lehet, és a tét sem az, ki nyer vagy veszít. A labda egy tojás, amit a jó játék ösztönöz kikelésre.
Sok benne a tipikus, középiskolás filmes elem. Pl. a hazai csapat az esélytelen, még a játékosokat is pillanatok alatt kell összeverbuválni a különben reménytelen esetek közül. Az ellenfél persze az elit iskola, a legjobbak gyűjtőhelye, akik jó alaposan lenézik hőseinket.
Ugyanakkor kihasználja a fantasy környezetet, sokféle lényt szerepeltet és vannak kifejezetten fekete humoros húzásai. A kedvencem, hogy az iskolai szörnygyáros visszatér a suliba, de mivel egy kezét elvesztette, játszani nem játszhat a csapatba. Viszont, csinál nekik egy játékost. Ami úgy néz ki, mint egy hatalmas tengerimalac. A játék egy pontján megeszi a másik iskola egy diákját, és onnantól kezdve csak úgy emlegetik, a 'kannibál.' De kiállítani nem lehet…

A másik történetben az egyik szatír beleszeret az egyik osztálytársába, csak éppen nem tudja ki az, mert a lány színjátszós, és a játszott karaktert hiszi az igazinak. Ricket beöltözve próbálja kiábrándítani, a randin szereznek egy mágikus gitárt, és amikor a 3. részben megpróbálják eladni, Ricket már annak a nyomában járna, akinek a bátjya dolgozik. Mert valami van a testvérével, segíteni akar neki, csak rá kellene jönnie, mi kínozza. Közben meg persze Pandora és Kazu fel-feltűnnek, ha ott nem is ők a főszereplők.

Bikkuri sok új szereplőt hoz, miközben használja a korábban megismertetett alakokat is. Ettől még inkább olyan jellege van, mint egy iskolás darabnak, csak éppen ebbe a suliba szörnyek járnak, és mindennaposak a laborban létrehozott, felrobbanó lények meg a mágikus tárgyak.
Bár szörnyek, és most kapunk ördögöket, szatírokat és vámpírt is, még csak nem is gonoszak. Olyasmi gondjaik vannak, hogy tetszik-e a kiszemelt lánynak a neki írt dal, vagy időben elkészül-e a házi. Vannak egyedi jegyeik, és a fajuk is több mindent meghatároz velük kapcsolatban. Bírtam is, hogy az előző részhez képest még több van mindenből – új lények, új képességek, új ötletek.

Ha a szereplők kapcsán valamivel küzdök, az maga Pandora és a Kazuval való kapcsolata. A lány eleve most tanul élni, az valamilyen szinten magyarázza a furaságát. De attól még nem értek vele kapcsolatban olyasmiket, hogy miért nem akart segíteni a többieknek a tojásos játékban. Ahogy meg Kazu ragaszkodik hozzá – nála mi a cél? Pandora a teremtménye, de mi számára a végjáték? Itt ő lehet önálló, szabad lény? Vagy meghatározza, ahogy meg is fogalmazzák nem egyszer, hogy ő Kazu házi feladata volt órára?

Azt se tudnám állítani, hogy mindig értettem, mi történik. Eleve a képregény volta miatt gyakran a rajzoknak kellene árulkodni, de pl. a verekedős jeleneteket nem látom át. Ha nincs a szöveg, pl. arra se jöttem volna rá, hogy a mutáns malac megette a másik csapat egy játékosát. De az sem tiszta, hogy Ricket testvérével most mi is van. Az átkát elmagyarázzák, de miért dolgozik a főnökének, és mit is csinál Strazio, Methia és Pia? Gondolom, ők is visszatérők lesznek és viszik még ezt a szálat, már csak az Ellie utalások miatt is, amit még abszolút nem érteni.

A szereplők viszont szépen vannak megrajzolva, ha az akciók többsége nem is tetszett. Ahogy a személyiségükben, a külsejükben is van egy egyedi jegyük, és cuki horrorfigurák tulajdonképpen.

Ad neki pluszt a részek közti minitörténetek, és a plusz fejezetek is. Látszik, hogy van mögötte egy kidolgozott, a készítők fejében levő világ, amiről szívesen mesélgetnek. Az meg remélhetőleg ki fog derülni, hogy miképpen függenek össze dolgok és mit jelentenek az utalások.