Fülszöveg: 
A néma levente alapötlete – egy reneszánsz anekdota – ifjúkora óta foglalkoztatta Heltai Jenő képzeletét. Egyszer hozzá is kezdett, hogy színjátékká formálja, de abbahagyta. A harmincas években vette elő újra, és megírta legsikeresebb, legtöbbször játszott és legtöbbet emlegetett színpadi játékát. Látványos, hatásos jelenetezése, bravúros verselése, könnyed játékossága, kedves humora, nem utolsósorban pedig rejtett iróniája mindig vonzotta a közönséget, és vonzza ma is.
Szerintem:
Kicsit másképpen helyes mese is lehetne. De különben
Shakespeare komédiának is elmenne a cselekménye. Azt viszont még nem döntöttem el, mennyire tetszett nekem ez a komédia.
A történet két időszakot mesél el: amikor a magyar lovag, szerelmes lesz egy olasz, szépséges özvegybe, Ziliába. A nő azonban csak bántani akarja a férfit, és egyetlen búcsúcsókért is nagy árat kér: a férfi 4 évre némuljon meg.
A történet közel 2 évvel később folytatódik, amikor Zilia hírét veszi, hogy Mátyás király kész vagyont fizet annak, aki meg tudja gyógyítani hű emberét, Péter lovagot. Zilia utazik is Budára, azt hívén, a férfi az ő kedvéért azonnal meg fog szólalni. Még azt is vállalja, hogy ha nem jár sikerrel, Péter néma marad, őt lefejezik.
Bőven van benne mesei elem, és játékos cselekményszál is.
A fő mese egy példázat. Ziliának meg kell fizetnie a gőgjéért és a Péter elleni kegyetlenségéért, hogy aztán megkapja a happy endet. Ha úgy tetszik, a karma meséje. Minden bűn visszaszáll az elkövetőre.
Különben vannak benne sorok, amelyek nem igazán tetszettek, és amelyek miatt ki lehetett találni, hogy a szerző férfi. Beatrix királyné és Zilia beszélgetésében Zilia magán keresztül az egész női nemet minősíti, és nem igazán tetszett a festett kép. Eszerint a nők hiú és becsvágyó teremtmények, akiknek a diadal a fontos.Fontosabb erkölcsnél, tiszta érzelmeknél, és ilyen megtörés kell, hogy kigyógyuljanak ebből. Nem lenne vele bajom, úgy kerek, hogy Zilia megfizessen a kezdeti gonoszkodásért, de miért kell minden nőre általánosítani, hogy hiúk és nem tudnak ellenállni az olcsó diadaloknak?
A történetben Zilia, akinek tanulnia kell. Büszke, többet férjhez menni nem akaró özvegy, aki rideg a kérőivel. Mai szemmel nincs vele gond – nem hiteget senkit, Péternek sem ígért semmit, és ha a szolgálók nem ármánykodnak, még csak nem is fogadja, és nincs bonyodalom sem. A bűne az lesz, hogy felismeri, Péter bármit megtenne érte, és ez legyezi a hiúságát, kér is valami lehetetlenül nagyot, aztán élvezi, hogy a férfi rábólint. Aztán ez a némaság visszaüt rá, mert Péter tartja a fogadalmát. Vele szemben is. Akkor ismeri fel, hogy milyen erényei vannak a férfinak, és meglátja a saját hibáit. Most már ő is kész megfizetni, akár halni is. De ez komédia, nem a bakóé lesz az utolsó szó, természetesen.
Az első és a második fele között szépen megvannak a párhuzamok, és felelgetnek egymásnak a részek. Lineárisan elbeszélt, és a tényleges játékidő mindössze pár nap. Egyszerű, de érthetően össze van rakva és a két időszak párhuzamos eseményei adnak a szerkezetnek is egy kis pluszt.
Játékos a verselése is, szinte mondókaszerű. Ezt nem feltétlenül mondanám előnynek, de ez fakad abból is, hogy az időmértékes verselés nekem kevésbé tetszik. A modern drámák közelebb állnak hozzám, mert abban van valami zavaró számomra, hogy a szereplők beszéde olyan, mintha verset szavalnának.
Ami különben leginkább megidézte számomra Shakespeare-t, hogy a szereplők ugyanúgy két szinten állnak, mint a reneszánsz mesternél. Vannak a fennköltek, akik a tartalmat adják a darabnak. A több értelemben nemes Péter, a szerető és jó asszonnyá váló Zilia. Mellettük pedig az alsóbb sorban levő mellékszereplők, akik egy népibb réteget és alantasabb humort képviselnek. Zilia társalkodói ilyenek, bár annyira nem komikus alakok vagy buták, mint akiket Shakespeare alkotott.
Egyszer mindenképpen érdekes volt, és ha pár sor kicsit másképpen lenne, tetszett volna. Még akkor is, ha számomra túl verselős. Csak azt nem szívesen veszem, hogy itt a férfiak fel vannak emelve – Mátyás, Péter a hősök – míg a nők kicsinyesebbek, ha úgy tetszik olcsóbbak, és nekik kell javulni, hogy méltók legyenek a nagy férfiakhoz.
