Fülszöveg:

Saját szavaimmal megfogalmazva a Népek meséi sorozat indiai meséit tartalmazó kötet. Találunk benne állatmeséket: a ravasz rókáról, a dúvad oroszlánról, vagy éppen tigrisekről. Akadnak benne szegény leányok, akik jól mennek férjhez, de a múltjuk utánuk nyúl. Mesék szólnak királyi sarjakról, akik hű és bölcs tanácsadóikkal nem csak a legszebb lány kezét nyerik el, de jó uralkodók is lesznek. Valamint tartalmazza az indiai lovag mintájául szolgáló Raszálu életmeséjét, átkokkal, varázslattal és tragikus végzettel.

Szerintem: 

Mesegyűjteményként jó munka, és mivel

az indiai gondolkodás, kultúra, annyira más, mint a mienk, még érdekesek is ezek a mesék. Talán annyi volt csak a bajom, hogy gyakran a tanulságok és a történetek végei is mások, mint amiket innen Európából várnék. Ettől meg sűrűn volt rossz érzésem.

Először is, ezt pontosítom, mert ezzel küzdöttem is olvasás közben. Az európai mesékben megszoktam, hogy a jó győz, a rossz elbukik és megbűnhődik. Ha valaki rossz oldalra áll, akkor valami le fog rá sújtani. Az európai mesékben még az is simán belefér, hogy a legyilkolt ártatlan valamiképpen visszatér az életbe és neki jut majd a happy end. Ezekben az indiai mesékben gyakran van másképpen.
Itt megtörténik, hogy a szívtelen gyám azt mondja a neki dolgozó árvának, hogy ha jön a farkas, a bárányoknak ne legyen baja, őt megeheti a farkas és így is lesz. A gyerekből csak egy csont marad, amely csodát tesz a környéken, amiből mindenki részesül. A mostohaanyával meg nem történik semmi. Itt belefér a mesébe, hogy a 7 feleséget tartó király egy szép nyolcadik kedvéért megvakíttatja az előző feleségeit, és tudtán kívül a születendő gyermekét is bebörtönözi velük. Amikor a fiú felnő, az lesz a happy end, hogy a nyolcadik feleség meghal, a király meg boldogan él majd a fiával, menyével, és a 7 korábbi feleségével. Akiket ő vetett börtönbe, elárult és megnyomoríttatott – és ő ezért semmi büntetést nem kap, neki is jut a happy endből. És lehetne még sorolni a példákat. Annyira nem ezt szoktam meg egy mesébe, hogy küzdök is a benyomásokkal.

Pedig különben hasonló mesetípusokat is találunk, mint amit ismerünk és szeretünk. Itt is megvannak az állatmesék, ahol a róka ravaszsága legyőzheti az oroszlán nyers erejét. Itt is elindul a herceg világgá, hogy szép feleséggel, boldogan térjen haza a próbák után. Itt is van olyan mese, ahol a szegény lányba egy főnemes szeret bele és emeli maga mellé. Még jól is esett, hogy vannak ismerős elemek, de nem a mi meséink más változatai. Más állatok szerepelnek benne – ami nálunk a farkas, itt sűrűn a tigris.

Érdekes olyan szempontból is, hogy abból a más kultúrából mit ad át. Azt már említettem egy-egy példában, hogy ezekben elfogadott a többnejűség. De egyes történetekben szó van vallásról is. Megvannak azok az országok, melyeknek népei helyet kaphatnak a történetekben. Azt nem állítom, hogy Indiáról sokat tanultam volna belőle, de talán a gondolkozásból, a közérzetből valamit át tudott adni.

Vannak benne hosszabb és egészen rövid történetek is. Még egy több történetből álló, összefüggő valóságos lovagi eposz is helyet kapott benne egy rádzsáról, akinek a születésétől a haláláig, több mesében mondják el a sorsát. Nem véletlenül eposzhoz hasonlítom: egy példa, egy számukra nagy jellem jellegzetes esete vannak elbeszélve benne, amire a tragikus vég teszi fel a koronát. Miután végez felszarvazójával és a nejét is elveszti, valami benne is meghal. Majd egy külső támadás fizikailag is végez vele. De addig vannak nagy csaták, mágikus kalandok és szerelem is benne.

A nyelvezet érthető, nagyon kevés olyan elem maradt benne, amit általános tudással ne értenénk meg. Viszont, sűrűn vannak benne versbe foglalt részek, és gyakran egészen archaikusnak is hat a szöveg. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy ezzel az eredeti hangulata őrződik valamiképpen, ha a mai olvasónak nem is teszi könnyebbé a megértést.

Jól összerakott, változatos kötet – még úgy is értékelem, és több minden tudott tetszeni benne, hogy sűrűn nem tudtam mit kezdeni a szereplők sorsával vagy az elmaradt igazságosztással.

Idézet: 

[…] bölcsnek lenni jó dolog, hiszen a gazdagságtól megrabolhatnak a tolvajok, de bölcsességedet el nem veheti senki.