Fülszöveg: 
A regény Erdély aranykorát megelőző korból, a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő időkben játszódik.
E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul és a továbbiakban számtalan izgalmas fordulatot vesz.
Szerintem:
Ízes, kalandos történelmi kalandregény, amit Jókai
nem is húzott túl. Vagyis, nem túl hosszú és gyorsan olvasható, kellemes kikapcsolódás.
A történet a török korba visz vissza, amikor egy rosszul sikerült hadjárat eredményeképpen egy kész sereg török fogságba esik. Damokos Tamás még éppen ki tudja szöktetni hű emberét, és meghagyja a parancsokat, eszközöket, amivel a felesége majd ki tudja váltani a férjét. A történet ezek után két ágon fog folytatódni: egyrészt a fogságba esett okos és szép férfin megakad a török vezér első asszonyának a szeme. Másrészt, az otthon hagyott szép feleséget és vele a vagyont egy gaz magyar a magáénak akarja, így ármánykodni kezd.
A történet pedig azt meséli el, hogy a hűség miképpen nyer a végére és kapja meg mindenki azt, amit majd érdemel.
A korszak, az emberek és a közélet történelmi regényt mutat. Ugyanúgy benne van a korrupció, a birodalmak ismert húzásai, és hozzá a ruhák, hadviselés és szokások leírása.
Viszont, Jókai romantikus történelmi kalandregényt is írt, így meg lehet benne találni a zsánerre jellemző és szórakoztató egyedi jeleket. A nagy érzelmeket, váratlan fordulatokat és a mesébe illően nagy vagy éppen gyalázatos jellemeket. Kicsiben hozza mindazt, amit Jókai ebben a műfajban tudott.
Érdekesnek találom, hogy milyennek festi az asszonyokat. Kettő emelkedik ki a történetből az otthon hagyott feleség, aki a naiv és ártatlan nő mintapéldánya. Értem, hogy itt miért erény, hogy ennyire tiszta és bizalommal teli az asszony. Így szereti a férjét is, a világot is így látja. Csak éppen mai szemmel ettől ő a tökéletes áldozat. Még a történeten belül is, ha nem áll mellette férje hű és ravasz embere, akkor nagyon hamar elveszejtik. Ő az a törékeny nő, akinek kell egy férfi támaszul.
A török háremhölgy már erősebb vonásokkal festett, érzéki és szenvedélyekkel teli nő. Ettől veszélyesebb is, mert aki megsérti, azon elégtételt vesz. Ő nem naiv, de cserébe gonoszságra is kész. Így nem lehet hősnő, ha Jókai most neki is ír egy olyan véget, amivel meg lehet békülni. Nem neki adja a happy endet, de nem is löki a mélybe.
A férfiaknál is jó – rossz felállás van. Nem aszerint, hogy valaki melyik nemzet sarja. Az erkölcs a meghatározó. Aki tartja a szavát, etikai értelemben jó ember, ha sok szenvedés után is, de Jókai révbe juttatja. A többieknek el kell bukni.
Ebben már benne van az is, mi az alapkonfliktus. A becsületesek, igaz ügyért dolgozók állnak szemben azokkal, akiket csak a saját hatalmuk, gyönyörük és vagyonuk motivál. Mivel azért nem mese, van, aki képes fejlődni és a jó oldalra kerülni a végén, de a legtöbb szereplő tisztán fekete vagy fehér és elosztható a két oldal között.
Rövid, pattogós fejezetek váltják egymást, sok fordulattal. Cselekményközpontú a regény, de azért megvannak a szerzőre jellemző leírások is. Megvan az idegen szavak jelenléte, a lassan 200 éves összetett és hosszabb mondatok, néha mai fülnek idegenebb szerkezettel. Nekem még határon belül volt, gördülékenyen olvastam, de el tudom képzelni, hogy kamaszoknak pl. ezért nem lesz sikeres olvasmány.
Mindennel együtt én szerettem a regényt: kalandos a cselekménye, Damokos hű szolgája és az ő húzásai hoznak bele humort is, és a nagy jellemek a végére csak célba érnek.
