Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Barnes: Örökösök viadala

2024. január 25. - BBerni86

Fülszöveg: az_orokosok1.jpg

Avery ​pontosan tudja, mi kell a szebb jövőhöz: túlélni a gimit, szerezni egy jó egyetemi ösztöndíjat, aztán irány a nagyvilág. Az élete azonban egyik napról a másikra megváltozik, amikor kiderül, hogy a kőgazdag Tobias Hawthorne ráhagyta a teljes vagyonát. A dologban az a legfurcsább, hogy a lány nem is ismerte az idős férfit, és fogalma sincs, mivel érdemelte ki az ölébe hulló milliárdokat.
Az örökséget viszont csak egy feltétellel kaphatja meg: ha beköltözik a kastélynak beillő, titkos folyosókkal és kódokkal teli Hawthorne-házba. Ez még nem lenne vészes, de ott laknak a hoppon maradt rokonok is, köztük Tobias unokái: négy veszélyesen vonzó, zseniális srác, akik abban a hitben nőttek fel, hogy egy napon milliárdok szállnak rájuk. Az örökség legfőbb várományosa, Grayson pénzéhes szélhámosnak tartja Averyt, és mindent elkövet, hogy elüldözze. Öccse, Jameson nagyapjuk utolsó feladványának tekinti a lányt – fejtörőnek, amit meg kell oldaniuk ahhoz, hogy megértsék, miért hagyta Tobias Hawthorne egy vadidegenre a vagyonát.
Averynek két választása van: vagy elmenekül, és ezzel lemond az örökségről, vagy beszáll a játékba, amelyben az élete a tét.

Szerintem: 

Korrekt, csajos ifjúsági, ami többet tud, mint a szerelmi

szálat ragozgatni. Megvan benne az a kis plusz, amiért meg lehet jegyezni ezt a könyvet.

Az egész egy nagy rejtvényfejtés köré van szervezve. Avery ismeretlen örökösként bekerül ebbe a különös családba, és mire észbe kap, már nyomoz a fivérekkel. Jeleket kell értelmezni, kutatnak a birtokon és közben a szívügyeik, a múltjuk története is bonyolódik.
Jót tett a történetnek, hogy Barnes pörgeti az eseményeket. Pár nap alatt játszódik az egész cselekmény, és nincs sok időhúzás benne. A jeleken sem törik sokat a fejüket, mondhatni, hamar eljutnak a megoldáshoz. (Ez kellett is, mert ez azért nem a da Vinci-kód. Sokkal egyszerűbb maga a rejtvény és az is, amihez eljutnak.) Talán az nem tetszett, hogy miképpen marad nyitva a történet. A szerző éppen csak ki nem listázza, hogy a folytatásban mit kell megfejteni:
Mi a titok Avery születésével kapcsolatban?
Hol van most a fiúk nagybátyja, és mi történt 20 éve?

Mellette pedig kapunk egy nagyon tipikus ifjúsági regényt. A helyes, okos lány ott találja magát két fivér között, mindkettő vonzza, és a fiúk már túl vannak egy hasonló háromszögön, aminek nagyon nem lett jó vége. Kit szeret igazán Avery, melyik fiú szeret bele és nem csak játékostársnak tekinti?
Akad szikra, de nem megy el romantikus irányba. Ez csak egy kis plusz a nyomok megfejtése közben. A múlt, az előző lány története sokkal romanitkusabb színezetet kapott. (Kevésbé is tetszett, ha jól is lett adagolva a rejtély, hogy mi történt a hármas között.)

A rejtély különben is sokféle a könyvben. Avery az egyetlen nyílt szereplő, különben mindenkinek titkai vannak, és mintha direkt titokzatoskodnának is. Még az is, aki elvileg nyílt és nincs is játékban. Így még nem is döntöttem el, kit szerettem és kit nem, ahhoz nagyon úgy érzem, hogy még rejtegetik az igazi énjüket.

A stílusa nem ugrott ki az átlagból, de nem is vártam irodalmi mélységet tőle. Kellően szórakoztató, kikapcsol, és nagyon bírtam, hogy inkább rejtélyes, mint romantikus.

Idézet: 

Abban nincs élvezet, ha mások szabályai szerint játszunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr718308321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása