Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Murphy: Én, a cipő meg a nagy Ő

2024. február 08. - BBerni86

Fülszöveg: en_a_cipo.jpg

Cindy ​imádja a cipőket, egy helyes masni vagy egy divatos sarok az önkifejezésének az eszköze. Divatmegszállottként és molett lányként sosem talál rá illő dizájner-ruhadarabokat, de a cipők sosem hagyják cserben.
Amikor megszerzi a tervezői diplomáját, nem tudja, mihez kezdjen, és hazaköltözik a mostohaanyjához, Erica Tremaine-hez, a világ legnagyobb párkereső valóságshowjának produceréhez. Amikor az utolsó pillanatban kiesik egy lány a műsorból, hirtelen Cindy kerül a rivaldafénybe. Talán ha megvillantja a tévében a menő cipőkollekcióját, akkor az lökést jelenthet a karrierjében is. És addig is miért ne randizgasson a partiképes nagy Ő-vel?
De mivel ő az első és egyetlen plus-size versenyző a műsorban, egyik napról a másikra kész szenzációvá és a testpozitivitás ikonjává válik. És ami még elképzelhetetlenebb: valóban beleszeret a hercegbe! Cindy ad egy esélyt a sorsnak, hogy a kétértelmű bókok, az alattomos műsorkészítők és a kétszínű játékostársak ellenére végig tudja vinni ezt az egészet, úgy, hogy a szíve nem törik darabokra a kalandos út során.

Szerintem: 

Modern románccá írt mese-adaptáció ez a regény. Van is benne ötlet, de

valahogy mégis idegenkedem tőle. Valami, még próbálom megfogalmazni mi, nekem hiányzott belőle.

A cím elég találó, nagyon ki lehet belőle találni, mit is kapunk ebben a történetben. Hamupipőke történetet, benne van a nagy Ő meg a cipő is. Az a nagy Ő még kicsit rámagyarázható arra is, hogy társkereső műsor lesz a cselekmény középpontjába. A regényben ugyan nem ez a show neve, de nálunk a rózsákat átadó szerelem keresés talán éppen A nagy Ő címen futott, bár azért meg nem esküdnék rá.

A kötet legnagyobb erőssége a hangulata. Egy nagyon vidám, nagyon önelfogadó, pozitív történet. Akkor is kedélyes és mosolygós, amikor a hősnő nehezebb pillanatokat él át – különben nem sok ilyen van benne. Végig összetartó, csajos, bizakodó és jól alakul az egész. Az eredeti mesében sokkal több fájdalmasabb hang van, ez meglepően vidám. Fel is tud vidítani, egyszerűen nem lehet nem fellélegezni, amikor egy ennyire pozitív légkörbe merülünk bele.

Ez talán előre is vetíti, hogy az eredeti Hamupipőkéhez képest vannak lényeges változások. Nem az, hogy Cindy nem olyan szép, mint Ella. Ki is írhatom, a borító is elárulja, hogy Cindy egy kövér lány. De teljesen jól megvan, vidám és tettre kész, magabiztos. Ő nem az a szelíd, csendes teremtés, mint a mese elnyomott hősnője. Őt a belső ereje, a magabiztossága teszi vonzóvá, és nem a fizikai szépség, mivel egészen más alkat, mint a szépségideál. De, ami a valójában fontosabb eltérés: ebben is elveszti az apját és megárvul 18 évesen, hiányzik is neki az apja, de ennyiben kimerül a balsors. A mostohája szereti, támogatja és kedves vele. A mostohatestvérei is aranyosak. Ha nem is legjobb barátnők, de kijönnek egymással. Ráadásul vannak féltestvérei is az apja második házasságából, akiket rajongva szeret az egész család. Köze nincs ahhoz a nyomasztáshoz, kihasználáshoz, amit az eredeti szereplő elszenvedett. Tulajdonképpen annyi a hátrányos helyzete csak Cindynek, hogy kövér.

A felvezetés után jön a show és vele a románc. Talán ez az a része, aminél nekem kisiklott a történetnek. Nem éreztem romantikusnak a regényt. Mi több, nekem felesleges is volt benne a szerelmi szál. Annyira arról szól, hogy Cindy kiáll magáért, példakép lesz és összebarátkozik a lányokkal, Henryvel is, hogy minek kellett ide a szerelem? Teljesen jó chick lit regény lett volna, ha nincs erőltetve a szerelmi szál. Eleve, ahhoz keveset lehetnek együtt és megrendezett keretek között, hogy elhiggyem, barátságnál több ennyi idő és ilyen körülmények között kialakulhat. Másrészt, semmi kémiát nem érzek a szereplők között. Ha vicces akarnék lenni, a junior producerrel titokban összejött mostohatesó szálán több szenvedély volt a pár kb. két közös jelenetében, mint Cindy és Henry között összesen. De rá van nyomva a rózsaszín napszemüveg, bele lett nyomva. De miért?

Nekem sokkal inkább eladta, ahogy a műsor kapcsán erről a világról mondanak ki olyasmiket, hogy mennyire megrendezett. Azon még mosolyogni is tudtam, hogy Cindy, aki pedig a mostohája miatt belülről is ismeri ezt a világot, mennyire meglepődik azon, hogy pl. elő van írva, melyik lánynak minimum meddig el kell jutnia, és a nyertes is ki van választva előre. Hiszen show, benne van a nevében is! Nem arról szól, hogy a főszereplő tényleg szerelmet találjon. Henry meg is mondja, a családi céget akarja a hírveréssel menteni. Ahogy Cindy is azért csatlakozik, mert az induló márkáját igyekszik reklámozni és a pénz vonzza.

Van benne humor, kötelező ármánykodó szereplő is. De annyira habkönnyű, mese az egész, hogy még jó – rossz felállást se érdemes keresni benne. Pláne, hogy annyira vidám és jó benne mindenki az egyetlen ármánykodó lányt leszámítva.

A stílusa jól példázza Cindyt. Csajos, magabiztos, tempós, könnyed. Könnyen is olvastam, sokat mosolyogtam. Romantika, érzelgősség szinte nincs is benne. Tényleg nem értem, minek kellett annyira az a beleerőszakolt szerelem, amit el se hittem.

De ok, tekintsük modern mesének, amiben mindent el kell nyernie a hősnőnek. De akkor is…

Idézet: 

Gyerekkorom óta imádom, ahogyan egy ruha átalakíthat. […] A stílusom egy lehetőség számomra, hogy kifejezzem magam, és talán rávesz valakit, hogy megváltoztassa a hirtelen ítéletét.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr9918320493

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása