Fülszöveg: 

A Doromboló Cukiban mindig sok a vendég, egyre többen szeretnék megkóstolni a finom csemegéket. Egy nap két kölyökkutya érkezik a kávézóba, és úgy tűnik, kicsit túlteng bennük a versenyszellem. Így hát Marie, Berlioz és Toulouse elhatározzák, hogy jutalomfalat-sütőversenyt szerveznek, és a győztes csapat sütijét felteszik a kávézó étlapjára.
Nagy az izgalom, mindenki különleges recepttel készül, ám végül egy titokzatos versenyző mindenkit megelőz. Talán pont azért, mert számára nem a győzelem a fontos, hanem az, hogy örömét leli a csodás csemegék elkészítésében.

Szerintem: 

Most is az lesz a fő jelző, hogy cuki. Pedig messze nem a

Macskaarisztokraták a kedvenc Disney mesém, de ez a sorozat nagyon kis aranyosra sikerült. Ahogy az első, a folytatás is egy nagyon kedves darab.

A történet egyszerű: a testvérek kipróbálnák magukat más területeken is, felbukkan némi féltékenység és kreatív levezetésképpen azt találják ki, hogy hirdessen a Doromboló Cuki cukrászversenyt. Három nevező lesz, mindegyik cica másiknak segít be.
Még csak azt se tudom mondani, hogy sok cselekmény lenne, vagy izgalmas lenne. Nem is értem, mivel teltek meg a lapok, de mosolygós és helyes, valahogy a karakterek eladják azt is, ha csak elmennek a piacra édesburgonyát venni.

A cicák tényleg kölyökként viselkednek, és egy meseregényt kapunk. Pedig nekem nagyon fáj a fejem az olyasmiken, hogy mégis, mivel fizethetnek a Cukiban a vásárlók az édességekért. Vagy, hogy honnan tudna egy sün sütni. Nem mintha a macska hihetőbb lenne… Mese, tudom, és igyekszem is ezeket száműzni az agyamból. A fizetés és üzletvezetés, ami nem akar lekopni.

Az viszont tetszett, hogy az üzenete úgy van benne, hogy nem éreztem erőltetettnek. Vagyis, érdemes sok mindent kipróbálni, élvezni a dolgokat, és nem csak rágörcsölni arra, amiben jó az ember és szakbarbárnak lenni.
Ez még egy kis testvéri szeretettel és rivalizálással van nyakon öntve, de az meg a kicsiknek jó cselekményelem. Pláne, akinek testvére is van.

Bájos maga a szöveg és a történetelemek is. A sütik, amiket összeraknak? Ahogy a cicák biztatják a versenyzőket, hogy képesek rá és nyerhetnek? Az egészben van egy nagyon pozitív, támogató háttér, amitől mosolygós olvasmány lett, egy egyszerű, követhető, kedves szövegben.

Továbbra is szépek az illusztráló rajzok. Színesek, szépek, cukik – csak, hogy még egyszer leírhassam. Egész közel van az egész estés Disney mese képi világához. Ha azt nem is éri el teljesen, de ha lenne mesesorozat a Disney Chanellen, az simán nézhetne ki így, még tetszene is a világa.

Nálam simán az a mese, amit az unokahúgom szívesen lapoz, és nekem se fáj, ha többször is kézbe vesszük egy hónapban.