Fülszöveg: 

Ne félj a boszorkányoktól. Különösen attól nem, amelyik benned lakozik.

Egyre több ember betegszik meg furcsa tünetekkel Mariefredben. Vajon a Pestishozó járja a várost? Alrik és Viggo családja is áldozatául esett a kórnak, és most versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a gyógymódot. Mindeközben Iris a fekete boszorkány leleplezésén dolgozik. De a terv halálos. Ráadásul bűzlik is…

Szerintem: 

Ez volt az első rész, amivel azért már komolyabb

bajaim is akadtak. Még így is megvan benne az a plusz, amit tudok szeretni, de eddig ebben éreztem a legkevesebb ötletet.

Amiért a Pax sorozatot megszerettem, az a mitológiája. Eddig mindig volt benne legalább egy olyan eredeti ötlet, valahogy másképpen tálalt ismert lény, ami nekem simán olvastatta. Mondjuk, sejthettem volna, hogy a pestis köré ilyesmit nem nagyon lehet kitalálni, de így is lelombozónak találtam, ami most van. Vásáron árusított bögrébe és poharakba nehézfém, hogy megmérgezze az embereket. Ezt inkább várnám egy nem túl okos krimiben, mint ebben a sorozatban.

Ami menti, hogy más téren viszont meg tudtak lepni. Henry alakja nem menekült meg, a boszorkány valóban a halálába küldte az előző rész végén. Pedig, ahogy korábban Freyja is vissza lett hozva, azt hittem, most is lesz valami kiskapu. De nem, a helyi jólelkű, de különc öreg tényleg kilépett a történetből. Azt is kezdem átértékelni, hogy ki a főgonosz. Ahogy az a szem ott van annál a szereplőnél, ahogy beszél vele, már az is felötlött bennem, hogy az sokkal több, mint aminek látszik. Nem csak egy varázseszköz. Majd kiderül, már nem sok rész van vissza.

Talán ezért is van egy irányváltás a történetben. Alrik és Viggo, velük a könyvtárt őrző idősebb testvérek eddig csak reagáltak az eseményekre. Iris azonban már kezdeményezni kezd, és nyomoz az ellenségeik után. Nem csak várja, hogy jöjjön valami, amit le kell gyűrni. Így a szokott vészhelyzet kezelésen túl van egy szál arról is, hogy ki a banya, ki a szolgája és hogyan jöjjenek erre rá. Ennek megint örültem, mert ezzel változtat a szokott sémán, nem csak jön a baj és megoldják.

Viszont, ezzel csökken a helye a bullying és a családi vészhelyzet témának. Ugyan megint van egy arra épülő jelenet, hogy Viggo miképpen kezeli a helyi fiúk piszkálódását, de ebben már sokkal kevesebb az él. Ahogy az anyjuk és alkoholizmusa miatti vonal is alig jelenik meg, csak egy utalás van rá, hogy Viggo aggódik, míg Alrik tudja, hogy az anyjuk majd jelentkezik, ha kitombolta magát. Amit most előtérbe húz családi téren, az a veszteség. A bizonytalanság. SPOILER Mindkét eset azt fenyegeti, amit itt sikerült kialakítania magának. Azt a biztonságot, szeretetet, amit az anyja mellett nem kapott meg. Tudtam sajnálni szegény fiút, annyira el lett kapva, ahogy ezek megingatják és szenved.

Az viszont kevésbé tetszett, hogy a boszorkány taktikát is vált. Hatásos, csak annyira nem fantasy történetbe passzol, hogy SPOILER Bár az igaz, hogy azt jól megértheti belőle egy gyerek is, mi az a bűnbakképzés.

Nincs túlírva, mesélős, van benne ötlet és dráma. Csak. Most annyira nem lett ötletes a mágikus támadás és a trükközés a tömeggel, mint az egyéb mitológia korábban. A folytatást azért várom.